Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

augusztus 23-án írt levelében.

39 A korabeli szakirodalom javasolta alanyként való felhasználásra a direkttermőket, arra hivatkozva, hogy egy-két évvel hamarabb teremnek, nagyobb és egyenletesebb termést adnak, nem utolsó sorban életerősebbeknek tűnnek oltványaik. Hasonlóképpen ítélték meg a vörösbort adó direkttermő fajtákat: a Jacquezt, Herbemont, Othellót, York-Madeirát, Clintont, Canadát, valamint a legjobbnak tartott fehér direkttermőket a Noaht, és az Elvirát.

40 A York-Madeira fajtát különösen jónak tartotta a szakirodalom, mert szegény és sekély termőrétegű talajon is szépen fejlődött és jól termett. Hamarosan az amerikai alanyfajtákra is felfigyeltek, a Balaton-felvidéken és Somlón a Riparia portalis alanyfajta vált be legjobban, mig a többi vidéken a Riparia sauvage.

41 A főapát sikeresen felhasználta széleskörű ismeretségét a megfelelő szaporítóanyag megszerzésében is. Trefort Ágoston kultuszminiszter 1887. nov. 16-án értesítette Vaszary Kolos főapátot, hogy közbejárására az Országos Borászati Kormánybiztos a következő fajtákat küldi a rendnek: 500 db gyökeres Jacquest és 4000 db sima Jacquest, 1000 db oltóvesszőnek való Jacquest és 3000 db sima Herbemont, 1000 db oltógallynak való sima Herbemont,

42 s ezeket már nov. 23-án meg is rendelték.

43 A pannonhalmi amerikai vesszőrendelés beérkezésekor — a Riparia sauvage fajta kivételével — az állami szőlőtelepeken a vesszőket már túljegyezték, így a megrendelt fajtákat csak Franciaországból lehetett beszerezni.

44 Tájékoztatták a főapátot, hogy a direkttermők sima vesszői nagyon nehezen gyökeresednek, ezért inkáb a gyökeres vesszőket ajánlották, mert a „. . . nemzetközi szerződés értelmében alkalmazott csomagolás a simavesszők rügyeinek kihajtását nagyban előmozdítja, a hosszú utat megtenni hivatott simavesszők nem lesznek képesek a várt eredményt biztosítani." Végül 1888 febr. 16-án újrarendeltek Franciaországból a Riparia sauvage fajtából 9000 db gyökerest, Jacquezből 500 db gyökerest, Jacquezből 3000 db simavesszőt, Herbemontból 3000 db simavesszőt és 2000 db gyökeres szaporítóanyagot.

45 39 BFL. FI. VIc/92. 161/1892. „... a vesszőelárusítók nem éppen lelkiismereteseknek bizonyulnak, lépten-nyomon csakhogy pénzt lássanak; midőn a vásárolt s legtöbbször rövid visszők a mi telepítési czéljainknak meg sem felelnek; s midőn úgyszólván azt sem tudjuk, hogy honnét és mikor hurczolhatnók be a legjobb hiszemmel a vészt." 40 HERCZEG M. 1896. 9., MIKLÓS GY. 1892. I. 36. de megemlíthetjük Roboz Z. 1892, Molnár I.—Ottlik I. 1886, Molnár I. 1890. munkáit is többek mellett, akik ekkor a direkttermők mellett kiálltak szakvéleményükkel. 41 MIKLÓS GY. 1892.1. 36. vö: RICHTER F. jelentésével. Szőlészeti és Borászati Évkönyv. 1893. 147—148. 42 BFL. FI. VIc/87, 248/1887. 43 BFL. FI. VIc/87, 250/1887. A Jacquez és Herbemont fajtákat kedvelték, így más uradalmakban is — pl. a tatai uradalom neszmélyi szőleibe — ezeket telepítették. Komáromi Lapok. 1888. 32. sz. 2. 44 A nagy keresletet jelzi, hogy már az előző, 1886-os év elején, a Gazdasági Lapok közölte a borászati kormánybiztos nyilatkozatát a hiányzó mennyiségű szaporítóanyag franciaországi behozataláról. GL. 1886. 6. sz. 81. Természetesen ennek a szaporítóanyagnak az ára is drágább volt. 1000 darabjával számolva a Jacquez sima vessző 10 Ft-ba, az egy éves gyökeres Jacquez vesszők 38, a két éves Jacquez gyökeres vesszők 40, a Herbemont simavessző 25, a Herbemont egy éves gyökeres 100, a York—Madeira simavessző 20 és az egy éves York—Madeira simavessző 63 Ft-ba került. 45 BFL. FI. VIc/88, 28/1888.