Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

és Tarcalon. Ezek mellett bizományi raktárakat is fenntartottak egyesületek, az állam felé elszámolási kötelezettség terhére. így Dunántúlon Kaposvárott, Keszthelyen, Neszmélyen, Pápán, Pakson, Pécsett, Szekszárdon, Sopronban, Tatán, Tapolcán és Veszprémben nyílt bizományi szénkénegraktár. Állami dotációval sikerült a szénkéneg önköltségi ára (18 Ft/q) alatt 15 ft-ért forgalmazni a vegyszert. Zalatnán dolgozott az egyetlen állami szénkéneggyár.

35 Az ugrásszerűen megnövekedett szénkénegigényt még 1893-ban a termelés megduplázásával sem tudta kielégíteni. A főapát kéréssel fordult a földmívelésügyi miniszterhez, hogy az apátsági szőlők részére biztosítson szénkéneget. A miniszter utasította a tapolcai vincellérképző iskola igazgatóját, hogy a szénkénegraktárból a későbiek során is szolgálják ki a bencés uradalmakat. így a pannonhalmi főapátság és a többi apátság szőlőgazdaságai is soron kívül kaphattak szénkéneget a tapolcai raktárból.

36 Az 1896.-i felmérés szerint a pannonhalmi szőlők 14 kh-ját jó eredménnyel, a komáromi kerület szőleit rossz eredménnyel szénkénegeztek. Ez utóbbi helyről azt írták: „A legalább is félszázados vén tőkések nem állották ki a szénkénegezést, elpusztultak." A kiscelli, balatonfüredi és szántódi szőlőket ekkor még nem szénkénegeztek, a révfülöpi szőlőből 1 kh 400 • -ölt jó eredménnyel, a zalaapáti szőlőket és környéküket 2 kh-nyi területen szénkéngezték, de ennek ellenére is kipusztult egy — meg nem határozott területnagyságú — „folt"-nyi szőlő. Összességében tehát a 26 kh 1021 n.ölnyi fertőzött, de még termő szőlőterületből 17 kh 400 n.ölt szénkénegeztek kielégítő eredménnyel.

37 Az amerikai, alany és direkttermő fajták felhasználása a bencés szőlőkben

38 A filoxéra megjelenésének egyik következményeként fellendült a szaporítóanyag-kereskedelem. A korrábbi eurázsiai szaporítóanyag választéka nagymértékben bővült az amerikai sima és gyökeres direkttermő vesszőt, valamint az oltványt árulók készleteivel. A szőlővesszők árusítóit bizalmatlanul fogadták, részben mert nem biztak a fajtatisztaságban, részben mert attól tartottak, hogy esetleg épp ezek a szaporítóanyagok hurcolják be a kártevőt. Ezt meg is fogalmazta a főapát 1892 35 Zalatnán 1886-ban 115,4 q; 1887-ben 598,5 q; 1888-ban 611,6 q; 1889-ben 1199,4 q; 1890-ben 2739,8 q; 1891-ben 3897,6 q; 1892-ben 2909,4 q szénkéneget gyártottak. Szőlészeti és Borászati Évkönyv. III. 1893. 10, 11, 84, BL. 1893. 125. A szénkéneg vasúti szállítására 20—25 %-os engedményt adott a déli vaspályatársaság, ami a fuvarozási költségek csökkenését jelentette, 1898-tól. BL. 1898. 65. 36 BFL. FI. VIc/97, 1897 III. 29. 37 BFL. FI. VIc/96, 669/1896. és VIc/97. 59/1897. A pannonhalmi szőlőkről Mesterházi Imre szőlőfelügyelő, a komarom kerületiekről Tamaskó Illés komáromi jószágkerületi adminisztrátor, kiscelliekről Jugicza Lajos jószágkormányzó, a szántódiakról Boros Mihály jószágkormányzó, a balatonfürediről Lingl Valerianna fürdőigazgató, a zalaapáti szőlőkről pedig dr. Handek Ágoston kormányzó küldte el jelentését. 38 Az amerikai alany és direkttermő fajtákat — mint a védekezés sajátos eszközeit — együtt tárgyalom, mert a filoxéra elleni küzdelemben felhasználásuk termesztéstechnikai szempontból hasonló volt, ugyanakkor a korabeli szakirodalom is azonos célra ajánlotta azokat.