Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen
amely más művelésre nem lett volna megfelelő. 27 Ezek a területek parlagosodtak el, maradtak később műveletlenek és a lecsúszó szőlőültetvények, a korábban más művelési ágakba tartozó területeket hódították el. A pannonhalmi főapát tisztán látta a filoxéra romboló hatásának gazdasági és társadalmi következményeit. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elképzelését támogatásra érdemesnek tartotta: a miniszter ugyanis az egyházakat, a papokat és az iskolai tanítókat is be akarta vonni a filoxéra elleni küzdelembe. 28 Szénkénegezés a rend szőlőiben A íiloxérát nyugat-európai tapasztalatok alapján szénkénegezéssel gyérítették. A hoszpodári, kisécsi, tényői szőlőkben már 1890-ben szénkénegeztek. 1 kh. szőlő szénkénegezési költsége a napszámosokkal együtt 25—27 forintba került. 29 A szénkénegezési munkákat nehezítette a hagyományos tőkepótlás és tőkeújítási mód. A szőlőinspektor 1892-ben azt írta a kisécsi szőlőkről, hogy a sok döntés és bujtás miatt nagyon nehéz a szénkénegezés a régi szőlőkben. A szentmártoni, hoszpodári, kisécsi szőlők trágyázása szintén emiatt elhúzódott. A szénkénegezési pedig csak emelt trágyaadaggal javasolta a korabeli szakirodalom. 30 Fel kellett tehát készülni a filoxéra erőteljesebb kártételére, esetleg olyan területeken is, ahol ez ideig szemmel láthatóan nem mutatkozott annak jele. A perjel vezetésével 1892 július 30-án úgy döntöttek, hogy a meg nem támadott szőlők részére 3 vashordónyi szénkéneget és 2 fecskendőt kell vásárolni. 31 Az öreg, döntésekkel felújított területeken a szénkénegezö napszámosokat — az ülés határozata szerint — a tisztnek kell vezetnie, s így még a kisécsi szőlők is szénkénegezhetők. Bár tudták, hogy ez sem jelenthet biztos és jó védekezést, mert amint megfogalmazódott, „Hogyan tudja meg a tiszt, hogy a föld alatt merre vannak húzva a döntés vesszők? Midőn a mi... végzett döntéseinkben egyáltalán semmiféle rendszer nincs!" Könnyebb volt a filoxéra elleni védelem, ahol a birtokos szomszédok is egyöntetűen léptek fel a fertőzés továbbterjedése ellen és a gyökértetű kiirtása érdekében. Somlón már 1889-ben, — a kárkép felismerése évében — szénkénegeztek a szőlőket, sőt Rupprecht Tassilo Somló hegy szőlei részére 900 kg szénkéneget jegyeztetett elő a 27 BFL. FI. VI/c/97. 53/1897. 28 BFL. FI. VIc/97, 120/1887. „. . . mennyire életkérdés hazánk némely vidékén a szölömívelés fönmaradása, s látta mennyire fenyegeti a phylloxera okozta pusztítás pl. az egész Balatonmelléken a népnek existenciáját" „ . . . S másrészről ismervén népünknek indolentiáját, s minden új dolog iránt való bizalmatlanságát..." — írja a főapát a miniszternek — helyeselve a néptanítók és a papok bevonását. 29 BFL. FI. VIc/92, 94/1892. 30 BFL. FI. VIc/92, 94/1892. „ . . . pedig a döntés szénkénegezésekor, ha véletlen a szénkénegezö az elhúzott gyökérnek neki szúrva végzi munkáját, a tőke könnyen kiveszésnek indul, mindennek dacára igen melegen ajánlanám a még jobb erőben levő fiatalabb részt szénkéneggel fenntartani, hogy idő de ojtóanyag is legyen az amerikaiakkal való tovaterjeszkedés és ojtásához, — az egész terület szénkéneggeli fentartása azért sem fizetné ki magát, mivel különösen a szentmártoni hoszpodári és kisécsi szőlők már régidőktől fogva csigázva voltak, s a megkívántató javításokban nem részesültek, habár e két szőlőnek van legjobb talaja minálunk szőlőtermelésre, s haszonnal az ilyen részekbe való befektetés nem járna." 31 BFL. FI. VIc/92. 161/1892.
