Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Pintér János: A kecskeméti „Helvécia" telep megalakulása és első évtizede

mandula, 3.000 alma, 700 szilva, a többi őszibarack, körte, kajszibarack és cseresznye volt.

45 Ekkorra már gyümölcsfaiskolát is létrehoztak, ahol közel 20.000 csemete várta a kiültetést. Ennek több mint harmada, 7.000 darab volt a kajszibarack, 5.000 az alma, 4.000 a mandula és 3.000 a körte. A telepítendő anyagot Miklóstelepről, a tarcali Vincellérképzőből, a ceglédi Unghváry-féle faiskolából és a Kertészeti Tanintézet budapesti telepéről szerezték be.

46 A telepítés mértékét nem tartották megfelelőnek és további növelését határozták el.

47 A gyümölcsfákat külön területen helyezték el, de jutott belőlük az egyes parcellák elválasztására. A termést a kecskeméti piacon értékesítették, a hullott gyümölcsöt az 1890-es évek végétől a társaság akkor épült pálinkafőzőjében dolgozták fel. Jóval kisebb jelentőséget tulajdonítottak a szántóföldi termelésnek. A szántó egy részét folyamatosan telepítették be szőlővel. A mezőgazdasági művelés alá fogott terület egy részét saját kezelésben tartották, nagyobb részét kiadták felesbe. 1896ban mintegy 230 kh volt a társaság kezelésében levő bevetett terület. Legnagyobb arányban a rozs (91 kh), azután a burgonya (37 kh), a köles (34 kh), a zab (22 kh), az árpa (20 kh) és a kukorica (6 kh) szerepelt.

48 A felesbe adott szántók nagysága csaknem elérte a 600 katasztrális holdat, melyet elsősorban rozzsal (176 kh), árpával (62 kh), kukoricával (42 kh), zabbal (31 kh), burgonyával (19 kh), kölessel (17 kh) és búzával (11 kh) vetettek be.

49 A telepen kevés állatot tartottak. 1894-ben 118 anyakocát és 4 kan sertést vásárolt Wéber Kisbéren, és ezek nagy részét a telepeseknek adta el úgy, hogy csaknem minden családnak jutott egy-egy anyakoca. Több telepes tehenet is tudott tartani, lovak azonban csak a magán gazdaságban voltak a szántási és fuvarozási munkák végzésére.

50 Az 1895-ös mezőgazdasági összeírás 84 szarvasmarhát, 21 lovat és 181 sertést talált Helvécián.

51 Hiányos volt a telep gép- és eszközellátottsága. 1895-ben 1 db járgányt, 1 db rostát, 6 db ekét, 1 db szecskavágót, 5 db boronát, 1 db hengert és 4 db igásszekeret használtak Helvécián.

52 A szőlőmunkákhoz nagyjából elegendő volt, de a szántóföldihez már jóval kevésbé. A telepesek élet- és munkakörülményeit nehéz egy agrártörténeti tudományos kiadvány számára készített dolgozatban ismertetni. Sokkal inkább egy szociológiai-szociográfiai tanulmány lapjaira kívánkoznak. Igyekszünk csak a tényekre szorítkozni. Az 1892 tavaszán Helvéciára érkezett telepeseknek legsürgősebben fedél kellett a fejük fölé. Kezdetben rozoga, elhagyott pajtákban húzták meg magukat, de hamarosan elkezdődött a szerény kis házikók építése. Egyenként 340 forintba kerültek, ezt az összeget Wéber hitelezte a telepeseknek. 1894-ben már 45 U. o. 46 BKML Kecskemét város polgármesteri iratai. 1—1364—893. 15.114/896. 47 U. o. 48 U. o. 49 U. o. Sajnos arra vonatkozólag, hogy kik voltak a felesbérlők, tanyások, vagy netán egy-két nagybérlő — nincs biztos támpontunk. 50 BKML Kecskemét város polgármesteri iratai. 1—1364—893. 12.347/894. 51 MKMgStat. II. kötet. 260—261. p. 52 U. o.