Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balassa Iván: A tokaj hegyalj ai aszúbor és eszencia 1790—1810 között

A tokaj-hegyaljai aszúbor és eszencia 1790—1810 között BALASSA IVÁN A tokaj-hegyaljai aszúbor (aszúszőlőbor, aszú) első megjelenése nálunk a XVI. század második felére tehető, míg az eszencia felbukkanását csak a XVIII. század első éveiből tudjuk bizonyítani.

1 Bár már a XVII. század közepén az aszú készítésének bizonyos vonatkozásait szabályozták is, de igazán általánossá csak a XVIII. században vált. Ebben az időben nemcsak Tokaj-Hegyalján, hanem az ország csaknem valamennyi jeles borvidékén készítették, ha nem is feltétlenül eladásra, hanem inkább házi használatra. így Erdélyben Backamadarason (Marostorda m) 1774-ben jegyezték fel: „.. .aszszú szőllő bornakis szettének tavaly egy fél bottal"; a Hunyad megyei Kercsesorán így reménykedtek 1788-ban: „Ha az Ur Isten Békességet parantsol, remélhettyük az az Aszszúszőlő borának árából a Nyereséget". Déván (Hunyad m) 1795-ben vászonon nyomták keresztül az aszútésztát, míg Désről azt írja valaki 1806-ban: „Kimentünk a Szüretre aszszú szőlőt szedtem, délig asszú szőlőt szemeltünk".

2 Az Arad-hegyaljai hegyeken eladásra is készítettek vörös-aszút, mely az emlékezések szerint megközelítette a tokaj-hegyaljai minőségét.

3 A sopronit, mely egyidősnek látszik a tokaj-hegyaljaival, egyben annak versenytársaként is emlegették. Készült aszúbor Badacsony és Eger szőlőshegyeiben, de a XVIII. századi nagy kísérletezés után ezek lassanként háttérbe szorultak és a piacon a tokaji aszú egyre inkább egyeduralkodóvá kezd válni. E folyamat fontos két évtizede az 1790—1810 közötti időszak, amikor megindul az aszúbor szabványosítására tett kísérletek sora, melyet a mértékegységek általános meghatározása már korábban megelőzött. Ennek okai között meg lehet említeni az eladás megnehezülését, a piac szűkülését. Elegendő ezzel kapcsolatban az osztrák vámtörvényekre utalni, melyeket Mária Terézia alkotott, majd 1795-ben újra életbe léptették a II. József alatt rövid időre felfüggesztett korlátozásokat. A gyenge minőségű, de olcsó osztrák borok a magyar, s köztük a tokaj-hegyaljai borokat kiszorították a piacokról. Lengyelország felosztása az 1790-es években az 1 BALASSA I. 1975. 307—308., 417-^20. 2 Valamennyi adat SZABÓ T. A. 1975. 1 : 483.