Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Emlékezés Matolcsi Jánosra - P. Hartyányi Borbála: Matolcsi János agrármúzeológiai munkássága
De emlékét nemcsak e kiállítások, a tudományos publikációk, hanem őrzik mindazok, akik vele dolgoztak és igazán ismertek. Most lenne 60 éves. Tisztelettel őrizzük emlékét! MATOLCSI JÁNOS AGRÁRMUZEOLÓGIAI MUNKÁSSÁGA P. Hartyányi Borbála Nehéz megrendülés nélkül számvetést tenni, méltatni dr. Matolcsi Jánosnak, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egykori főigazgatójának agrármuzeológiai tevékenységét, hiszen még egy év sem telt el, hogy oly eredményes tudományos munkássága tragikus hirtelenséggel megszakadt. E megtisztelő feladatot személyes okok is nehezítik. Jómagam is azok közé tartozom, akik az ő közreműködésével kerültek az 1950-es évek végén a Vajdahunyadvár munkaközösségébe, miután 1957. október hó 15-én átvette a Múzeum irányítását. Amikor Matolcsi János agrármuzeológiai munkásságára visszatekintünk, szólnunk kell a Múzeum korábbi célkitűzéseiről, eredményeiről, hogy közelebbről megismerjük azokat az adottságokat, amelyek után kibontakozott a számára kezdetben ismeretlen, előző munkáitól távoleső és mégis nagyon rövid idő alatt szenvedélyévé vált múzeumi munkássága. Intézetünk közel kilenc évtizede otthona az agrármuzeológiának, bár a hazai agrármuzeológia ennél hosszabb múltat mondhat magáénak. Azoknak a törekvéseknek következtében, amelyek nyomán az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek az Üllői út és a Köztelek utca sarkán ma is álló épülete helyiségeiben 113 évvel ezelőtt — 1870-ben — a magyar „kertipar" előmozdítására a Kertészeti Múzeum, majd egy évvel később ennek bővítésével a Gazdasági Múzeum megnyitotta kapuit, elsőként teremtődött meg az agrármuzeológia hazai kibontakozásának a lehetősége. Az első intézmény több, mint húsz éven keresztül a legújabb termelési és feldolgozási módszerek, mezőgazdasági gépek bemutatásával — amelyekhez ugyan ki nem mondott üzleti érdekek is fűződtek — fontos feladatot vállalt a korszerűbb mezőgazdasági termelésnek a szemléltetése segítségével történő tanításában, népszerűsítésében. A múzeum feladatai az agrárműveltség sajátos terjesztésében tovább fejlődtek, amikor öt évvel a Gazdasági Múzeum megszűnése után, 1896-ban alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeum főbb céljait kijelölték. A kiállítások rendezésénél a magyar mezőgazdaság egész történeti fejlődését kívánták bemutatni. Ezeket a kiállításokat addig tekintették az agrároktatás, ismeretterjesztés szempontjából megfelelőeknek, amíg a bemutatott termesztési, tenyésztési, termékfeldolgozási eljárásokat fel nem váltották az újabbak és korszerűbbek. A múzeum programjában a korábbinál nagyobb szerepet kapott a kiállítások oktató—propagáló szerepe, a tudományos kutatásra való ösztönzés. E nemes célkitűzések megvalósítása azonban anyagi nehézségekbe ütközött. A múzeum felszabadulás előtti időszakában mindössze 1907-ben és 1934-ben