Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

KOHL, G. - QUITTA, H. 1963. Berlin - Radiokarbondaten archäologischer Proben. I. Ausgrabungen und Funde 8. 281-301. KOVÁCS T. 1969. A százhalombattai bronzkori telep. Arch. Ért. 96. 161-168. KUDRNÁC, J. 1958a. Staroslovanské obilnárství v Ceskych zemích. Památky Archeologické 49. , 478-496. KUDRNÁC, J. 1958b. Skladování obili v jamách-obilnicich. In: Vznlk a poíatky Slovanu. II. Praha. v 233-250. KUDRNÁC, J. 1970. Klucov. Staroslovanské hradiste ve Strednich Cechách. Praha. KUDRNÁC, J. 1973. Das Wirtschaftsleben auf den slawischen Burgwällen Böhmens. In: Berichte über den II. Internationalen Kongress für Slawische Archäologie Berlin 24.-28. August 1970. III. Berlin 419-422. LANGE, E. 1971. Botanische Beiträge zur mitteleuropäischen Siedlungsgeschichte. (DAW Schriften zur Ur-und Frühgeschichte 27) Berlin. LANGE, E. 1979. Verkohlte Pflanzenreste aus den slawischen Siedlungsplätzen Brandenburg und Zirzow (Kr. Neubrandenburg). In : Festschrift Maria Hopf. 191-207. MAKKAY J. 1963. Adatok a péceli (bádeni) kultúra vallásos elképzeléseihez. Arch. Ért. 90. 3-15. MALINOWSKI, T. 1957-1958. Wczesnosredniowieczne praznice w Wielkopolske. Przeglad Archeologiczny 11. 68-80. MAURIZIO, A. 1927. Die Geschichte unserer Pflanzennahrung. Berlin. MOLDENHAWER, K. 1957-1958. Zbo'za chlebowe, rosliny straczkowe i konopie z okresu laténskiego i rzymskiego z okolic Krakowa. Przeglad Archeologjczne 11. 23-29. MÜLLER R. 1972. A pogány szentpéteri ásatás. A nagykanizsai Thúry György Múzeum jubileumi emlékkönyve 1919-1969. Nagykanizsa. 265-282. MÜLLER R. 1978. V. századi bronzművesműhely maradványai Keszthely-Fenékpusztán. Arch. Ért. 105. 11-29. MÜLLER R. 1979. A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben (ásatási jelentés). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. 123-156. NAGYVÁTHI J. 1791. ^4 szorgalmatos mezei-gazda. 1. Pest. NATHO, I. 1957. Die neolithischen Pflanzenreste aus Burgliebenau bei Merseburg. In: Beitrage zur Frühgeschichte der Landwirtschaft. III. Berlin. 99-138. NETOLICZKY, F. 1930. Unser Wissen von den alten Kulturpflanzen Mitteleuropas. Bericht d.Röm.-Germ. Kommission 20. 14-76. NOVÁKI GY. 1979. Őskori és középkori várak a bakonyi Kesellő- és Zöröghegyen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. 75-120. NOVÁKI GY. Az alpári vár sáncának átvágása. In: Bona I. - Nováki Gy.: Alpár vára (Megjelenés előtt a Cumaniában). NYÁRY J. 1881. Az aggteleki barlang mint őskori temető. Budapest. OVIDIUS: Fasti. Ovidius római naptára (fordította Gaál L.). Budapest 1954. Ókori Lexikon. (Szerkesztette Peez V.) I—II. Budapest 1902, 1904. PIENING, U. 1979. Neolithische Nutz- und Wildpflanzenreste aus Endersbach, Rems-Murr - Kreis, und Ilsfeld, Kreis Heilbronn. Fundberichte aus Baden-Württemberg 4. 1-17. PIEPERS, W. 1974. Bandkeramische Siedlungsstelle bei Bed bürg-Garsdorf, Kreis BergheimjErft. In: Beiträge zur Urgeschichte des Rheinlandes. I. (Rheinische Ausgrabungen 15). Köln. 143-171. PITTIONI, R. 1954. Urgeschichte des Österreichischen Raumes. Wien. RENFREW, J. M. 1973. Palaeoethnobotany. The prehistoric food plants of the Near East and Europe. London. ROTHMALER, W. 1955. Die neolithische Getreidefunde von Wahlitz aus den Jahren 1951/52. In: Beitr.z.Frühg. d.Landw. II. Berlin. 35-50. ROTHMALER, W. - NATHO, I. 1957. Band keramische Kulturpflanzenreste aus Thüringen und Sachsen. In: Beitr.z.Friihg.d.Landw. III. Berlin. 73-98. SÁGI K. - FRECH' M. 1966. A régészeti-növénytan alapelemei és néhány módszertani kérdése. (Múzeumi Módszertani Útmutató Füzetek 5) Budapest.