Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

IRODALOM AMOURETTI, M. C. 1979. Les céréales dans l'Antiquité: espèces, mouture et conservation, liaison et interferences dans la Grèce classique. In: Gast, M. - Sigaut, F.: Les techniques de conservation des grains a long terme. Paris. 57—59. BAKELS, C. 1979. Linearbandkeramische Früchte und Samen aus den Niederlanden. In: Festschrift Maria Hopf zum 65. Geburtstag am 14. September 1979. (Hrgst.: U. Körber-Grohne) (Archaeo-Physika 8) Köln. 1-10. BÁLINT, A. 1960—1962. A középkori Nyársapát lakóházai. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 39-111. BARKÓCZI, L. 1954. Tábor és lakótelep. In: Intecisa. I. (Arch. Hung. u.f. 33.) Budapest. BAUMANN, W. - SCHULTZE-MOTEL, J. 1968. Neolithische Kulturpflanzenreste aus Sachsen. Arbeits- und Forschungsberichte zur sächsischen Bodendenkmalpflege 18. 9-28. BAYER, J. 1928. Die Ossarner Kultur. Eiszeit und Urgeschichte 5. 60-91. BEHRE, K.-E. 1977. Acker, Grünland und natürliche Vegetation während der römischen Kaiserzeit im Gebiet der Marschensiedlung Bentumersiel/Unterems. Probleme der Küstenforschung im südlichen Nordseegebiet 12. Hildesheim. 67—84. BERANOVÁ, M. 1965. K otázce pouzívaní obilních jam v pravéku. Archeologické Rozhledy 17. 544-548. Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Budapest. 1976. BORZSÁK, E. 1936. Gabonaraktározás Monor környékén. Népünk és Nyelvünk 8. 12-14. BURATYNSKI, S. 1957-1958. Ziemianki - spichlerze z okresów latenskiego i rzymskiego odkryte na terenach budowy Nowej Huty. Przeglad Archeologiczne 11. 16—21. BUTTLER, W. 1934. Gruben und Grubenwohnungen in Südosteuropa. Bonner Jahrbücher 139. 134-144. DEININGER, I. 1891. Pflanzenreste der prähistorischen Fundstätte von Lengyel. In: Wosinsky, M.: Das prähistorische Schanzwerk von Lengyel, seine Erbauer und Bewohner. 3. Budapest. 256-281. DOHNÁL, Z. 1958. Uzitkové rostliny a jejich upotrebenína slovanském hradisti v Klucove u Ceského Brodu. Památky Archeologické 49.499-511. FEDEROVSZKIJ A. Sz. 1931. Régészeti ásatások Charkov közelében. Néprajzi Értesítő' 23. 1-6. FÜZES E. 1973. A gabonásvermek problematikájához. Ethnographia 84. 462-479. FÜZES M. 1972. Előzetes jelentés az 1969. évi pogányszentpéteri kolostor-ásatás XVI. sz. eleji gabonaleletéről. A nagykanizsai Thury György Múzeum jubüeumi évkönyve 1919-1969. Nagykanizsa. 285-289. GALL, W. 1971. Speicher oder Getreidedarre in einer hallstattzeitlichen Siedlung. In:III

eme Congres International des Musées d'Agriculture Budapest 1971. Résumés des communications présentées. Budapest. 212. GALL, W. 1975. Rösten und Darren in urgeschichtlicher Zeit. Jahresschrift des Museums für Urund Frühgeschichte Thüringens 13. 196-204. GREKOV, B. D. 1956. Az orosz parasztság története a legrégibb időktől a XVII. századig. 1-2. Budapest. GUYAN, W. U. 1954. Das jungsteinzeitliche Moordorf von Thayngen-Weier. In: Das Pfahlbauproblem. Schaffhausen. 223-272. GYÖRFFY I. 1943. Magyar falu, magyar ház. Budapest. HAJNALOVÁ, E. 1975. Archeologické nálezy kultúrnych rastlín a burin na Slovensku. Slovenská Archeológia 23. 227-250. HAJNALOVÁ, E. 1978. Funde von Triticum-Resten aus einer hallstattzeitlichen Getreidespeichergrube in BratislavaDevinlCSSR. Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft 91. 85-96. P. HARTYÁNYI, B. - NOVÁKI, GY. 1915. Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Neusteinzeit bis zum 18. Jahrhundert. Agrártörténeti Szemle 17. Supplementum 1-65.