Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez
let kizárólag lencséből állt (2 db ép mag és 22 db töredék). — 14. gödör. Alaprajzilag kerek, lefelé szélesedik, egyenes alja lejt. Felső átmérője 70—80, alsó átmérője 170, eredeti mélysége kb 145 (a mai felszín alatt 205) cm. Nyílását az 1. réteghez tartozó egyik tűzhely zárta le, amely a gödör felhagyása után mintegy letapasztását jelentette. A gödör kitöltése középen puha, tisztán hamuból, vagy többnyire erősen hamus földből állt, benne magvak, cserepek, tapasztástöredékek és egy kis bronz félgömb. Közben, az aljától számítva 45—50 cm-re egy 10—15 cm vastag sárga réteg is volt. Alsó részében egy őrlőkő és pár darab állatcsont. A gödör É-i falát puha, hamus betöltés alól szabadítottuk ki, ezen jól látszottak az egykori szerszám nyomai, amellyel a gödröt kivájták: sűrű, függőleges irányú bemélyedések, amik kerek keresztmetszetű, hegyes szerszámtól származtak, vastagsága 2—3 cm lehetett. Feltehetően kissé meggörbülő szarvhegy volt. A növényi lelet összesen 47 db magból állt: árpa 6 db, alakor 5 db, tönké 5 db és lencse 2 db, a többi erősen töredékes volt. - 15-16. gödör. A feltárt területbe csak a fele esett bele. Egy gödörnek vehető, de két periódust jelent, ezért került sor külön számozásra. Az első periódus a 16. gödör, alja kerek, oldala függőleges. Felső része a következő periódus, a 15. gödör kialakításával eltűnt. Alsó átmérője 140, a mai felszín alatti mélysége 115 cm. A gödör alját kb. 30 cm vastagságban feltöltötték, ezzel kemény, ledöngölt szintet képeztek ki, az e feletti részt jelöltük 15. számmal. A 15. gödörnek így kiképzett alja erősen homorúi, nyilván az alatta levő korábbi periódus ülepedése miatt. Szélét a K-i oldalon nehezen lehetett megállapítani, de a Ny-i nagy metszetfalban az oldala közel függőleges volt. Felső átmérője 126 cm. Laza kitöltésének felső részében magvak és apró bronztöredékek voltak. Arjának ÉK-i részében egy csomóban további magvak kerültek elő. A növényi leletek: a gödör alján 52 db alakor, 1 db tönké és 1 db lencse került elő. A felső részben összesen 88 db mag volt, az előzőhöz hasonlóan ez is majdnem kizárólag alakorból állt, szórványként még tönké, árpa és lencse is volt köztük. A két leletcsoport tehát teljesen azonos származású. — 18. gödör. Felül sárga réteg zárta le a nyílását. Alaprajzilag kerek, lefelé erősen kiszélesedik, alja egyenes. Felső átmérője 45, alsó átmérője 100, az 5. réteg felső, sárga rétegéhez viszonyított eredeti mélysége 110 cm. Kitöltése erősen hamus, sok apró faszéndarabkával, továbbá kevés cserép és csont is volt benne, egy kis gyöngy és pár szem mag: valamennyi árpa (2 db ép és 2 db töredék). A bölcskei telep nagy része leszakadt már a Duna árterébe. A függőleges szakadék metszetében is látszottak gödrök, valamennyi a Vatya—kultúra helyi legkésőbbi periódusához tartoztak. Ezeket a B szelvénnyel tártuk fel. B/l. gödör. Metszetrajz nem készült. Alaprajzilag ovális, felső átmérője kb 70, alsó átmérője 72-84, a mai felszín alatt mért mélysége 125 cm. A perem alatt 10 cm-ig körbe ki volt tapasztva, ez alatt azonban már nem. A gödör alját 14 cm vastag sárga föld jelentette. Nyi-i oldalán, a perem alatt, ahol az oldaltapasztás megszűnik, fekete földdel keverve 3-4 cm vastag csíkban sok mag volt: kb 18 cl mennyiség, amelyet a magvakat tartalmazó réteg tíz különböző helyéről gyűjtöttük össze. Valamennyi leletcsoport teljesen egységes képet mutatott, majdnem kizárólag alakorból álltak, szórványként még a következőket lehetett megállapítani: tönké, árpa, lencse és rozsnok (Bromus sp.). Részben töredékesek voltak. - B/3. gödör. Kb. egyharmad részét lehetett feltárni, a többi leszakadt a szakadékba. Alakja kerek, felső átmérője kb 120, alsó átmérője kb 160, a mai felszíntől mért mélysége 180 cm. Alján fehér (mész, fahamu?) bevonatú tapasztás volt, magában a tapasztásban kevés gabonasze-