Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

met találtunk. A gödröt kitöltő szürke földben sok gabonaszem került elő szétszóródva, különösen a fenéktől számított 79—120 cm magasságban, ahol kb 5 cm vastag tiszta réteget is alkottak. A növényi maradványok: kb 20 cl mennyiség, amely négy különböző helyről került begyűjtésre, ezek összetétele teljesen megegyezik a B/l. gödörben találtakkal. Utóbbiak mellett még feltártuk a B/2. és B/4. gödröt is, de ezekben nem találtunk magvakat. A B/2. gödör alja vörösre volt kiégve. A bölcskei gödrökről összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a 7., 14. és 18. gödör szórvány, kevert mag-anyagot tartalmazott, a többi négy pedig készletből származik. Azonban egyik sem volt már az eredeti tárolási helyén, hanem másodlagosan hulladékként kerültek elő a gödrökből, amelyeknek egyike sem volt igazi gabonásverem. Magyarország egyik legtöbbet emlegetett őskori lelőhelye, Lengyel—Sánc is szolgáltatott gödröket, amelyekben gabonamaradványok voltak. Wosinsky M. 1882—1890 közötti ásatásait korának színvonalát meghaladó alapossággal írta le, a minket érdeklő apró részletekről azonban nem olvashatunk. Ugyanígy egyetlen gödör metszetrajzát sem ismerjük, a növényi leletek meghatározása is csak hozzávetőleges és kérdés, hogy a Wosinsky által említettek mennyiben megbízhatók. Deiningerl. később ugyan részletes botanikai vizsgálatokat végzett, az egyes növényfajokat azonban nem tudjuk gödrönként elválasztani. Ennek ellenére érdemes ezekkel is foglalkozni, mert még így is találunk jól hasznosítható adatokat. Mivel ezen a telepen több korszak is képviselt, az egyes gödrök kormeghatározása az adatok hiányossága miatt nehéz. Erre korábban már tettünk kísérletet, általában későbronzkorinak tarthatjuk valamennyit, az alább tárgyalt gödrök közül csak a 45. számú lelőhelyen levőé bizonytalan.

118 A mi szempontunkból érdekes lelőhelyek Lengyelen a következők:

119 16. sz. lelőhely: 227 cm mély gödör, kitöltésében csonteszközök, kagylóékszer, állatcsontok és sok cserép. A gödör fenekének egyik sarkában „magvak" is voltak. — 45. sz. lelőhely: 239 cm átmérőjű gödör, mélysége 250 cm, alakja kerek. Kitöltésében sok égett tapasztástöredék. A gödörben (közelebbről meg nem határozott helyen) nagyméretű edények, ezekben szénpor között „búza" is volt. — 89. sz. lelőhely: 287 X 253 cm átmérőjű kerek gödör, mélysége 258 cm. 150 cm mélyen egy fülke volt, abban edénytöredékek, körülöttük pedig „köles" magvak. A gödör kitöltésében sok hamu, edénytöredékek, egyéb leletek, köztük bronzok is voltak. — 109. sz. lelőhely: 138 cm átmérőjű, 113 cm mély kerek gödör. Sok cserép között ,különböző magvak", de szénporrá válva. A magvak két edényfenékben voltak meghatározhatók, a szénpor között az egyikben tiszta „búza", a másikban „köles" volt. — 135. sz. lelőhely: 160 cm mély kerek gödör. Nagyon sok lelet felsorolva, köztük bronzok is. Aljában sok durva, díszítetlen edénytöredék között egy kis rakás ,Jcöles" volt. — 170. sz. lelőhely: 2 m átmérőjű, 3 m mély kerek gödör. Kitöltésében különböző leletek és sok, nádlenyomatos sártapasztás-töredék is volt. Fenekén nagy mennyiségű szénpor és legalább öt különböző nagy edény töredékei között kb 3 liternyi „búza" volt. A sártapaszok alapján (akárcsak a már említett 45. sz. lelőhelyen is!) Wosinsky arra következtet, hogy ezek a gödör oldalfala kiégett tapasztásának lehul118. P. HartyányiB. - Nováki, Gy. - Patay, Á. 1968. 24-28. Ugyanitt találhatók Deininger I. bonatikai meghatározásai is. 119. A 16. számú lelőhelyre 1.: Wosinsky M. 1886. 28-29., a többire: Wosinsky, M. 1890.