Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

le a korabeli földművelés fokára és ebből következően a társadalmi differenciálódásra, a kézművesek specializálódására, stb. Megemlítem még, hogy a vermek egy része mellett földbe mélyített kunyhók nyomait találta, Kudrnác azonban lehetségesnek tartja, hogy ugyanott földfeletti építmények is voltak, de ezek nyomtalanul lepusztultak. Az általam elérhető irodalomból, közleményekből sajnos nem ismeretes előttem a klucovi vermek metszetének rétegrajza, a gabonamaradványok közelebbi lelőkörülményei és a bennük talált leletek részletes adatai. A kitöltésekben talált sok törmeléket Kudrnác is behullott szemétnek tartja, pedig ez esetben a köztük talált gabona sem lehetett az eredeti helyén. Ezek tehát közvetlen bizonyítékul nem szolgálhatnak a gödrök rendeltetéséhez. Ha el is fogadjuk Kudrnác feltételezését, hogy egyes faszéndarabok létra maradványai, ez bármilyen rendeltetésű verem lejáratául is szolgálhatott. A már említett, agyaggal tapasztott fapadló egyedülálló lenne az eddig ismert igazi gabonásvermek sorában. Az adatok inkább arra vallanak, hogy a gödrök körüli, feltételezhető épületekben raktározott gabona, illetve egyéb növények termései hullottak beléjük. Egyébként maga Kudrnác is, annak ellenére, hogy a kiértékelésben mint igazi gabonásvermekkel foglalkozik velük, megjegyzi, hogy tarthattak bennük más élelmiszert is, pl. húst, vagy éppen hulladékgödömek is használhatták. A növényi leletek botanikai kiértékelését Z. Dohnál végezte el. Közleményében azonban nem választotta el a leleteket gödrönként és az egyes fajok egymáshoz viszonyított arányát sem említi. Csak összesítve ismerteti, hogy valamennyi gödörben elsősorban búza, továbbá zab, rozs, köles, borsó került elő. Nem ismerjük, ezek a termések milyen arányban keveredtek az egyes gödrökben. Mindenesetre a borsónál a vermelés aligha kerülhet szóba. A faszenek közül a fűz, madárcseresznye, mogyoró és szilfából származókat a gödör béleléséből eredezteti. Említ még fonadékot, továbbá faéket tölgyfából, amelyek a feltételezett szalmabélelést tartották volna (sajnos képet nem közöl róluk). A fák közül képviselve volt még a hárs és a gyertyán is.

102 összefoglalva az eddigieket, a klucovi vermekkel kapcsolatban annyit állapíthatunk meg, hogy a gabonaleletek egymagukban semmit sem bizonyítanak amellett, hogy valóban gabonásvermekből kerültek volna elő, a vermek rendeltetését pedig, bár több jel mutat arra, hogy esetleg a gabonásvermek közé sorolhatók, csak az ásatási eredmények részletadatainak ismeretében tárgyalhatnánk. A középkor korai szakaszából E. Hajnalová ismerteti több szlovákiai „gabonásverem" növényi leleteit Nyitra környékéről, így Verebély (Vráble)-nél a XII—XIII. századból, közelebbről meg nem jelölt időszakból pedig Alsó-Jattó (Jatov)-nál és Nyitra-Palánknál. A gödrökről és a növényi leletek lelőkörülményeiről közelebbi adatok nem állnak rendelkezésünkre,

103 ezért a rendeltetésükkel kapcsolatban bizonytalanságban maradunk. E. Lange a németországi Zirzow XI—XIII. századi telepéről ismertet két „gabonásvermet". A 29. sz. gödör szabálytalan alakú, kitöltése több rétegű, benne edény, késpenge, állatcsont, égett agyag, kevés faszén és gabona, utóbbi majdnem tiszta zabból állt. Felül égett agyag zárta le, ezt Lange a lezárás maradványának valószínűsíti. A réteges kitöltés alapján azonban nem eredeti helyzetben fennmaradt gabonásveremről lehet szó, így a felső „lezárás" sem magyarázható ezzel. Ugyanitt a 65. gödör ugyancsak sok törmelékkel együtt szolgáltatott növényi maradványokat, amelyek nagyobb mennyiségű len 102. Dohnál, Z. 1958. 103. Hajnalová, E. 1975. 246-250.