Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez
vetőmagról tanúskodtak. Utóbbi gödörről nem közöl képet, de a törmelékek alapján itt is csak behullott leletekre következtethetünk. 104 A Szovjetunió déli részéről, a Donyec menti Harkov közeléből Donyeckoe gorodiscse lelőhelyet említem, ahol a XI—XII. századból tárt fel A. Sz. Federovszkij 80 „gabonásvermet", amelyeket azóta is gyakran idéznek. Némelyiket kitapasztották és kormos volt a kiégetéstől. A verem fenekén nyír- és fenyőfa héja került elő, ezek az ásató szerint a kibélelésből származnak. A vermek kitöltésében sok hamu, szén, edénytöredékek, állatcsontok, néha törött eszközök is előkerültek. Ami minket közelebbről érdekel, sajnos csak egy megjegyzés: „egész csomó veremben találtunk megszenesedett gabonát" és felsorolja: köles, rozs, árpa, lágy és kemény búza, tatárka (öt egészen apró fajta), len és mák, esetleg zab. Fontos adat azonban, hogy az egész területet különböző mélységű Rultúrgödör" borította és ezek nagy részét jelentették a „gabonásvermek". 105 Részletadatok, rétegrajzok nem ismeretesek előttem. Jóval később B. D. Grekov is közli a fentieket, de többet ott sem tudunk meg. 106 Nem ismerjük, milyen meggondolásból választotta el a „gabonásvermeket" az egyéb gödröktől, de a gabonaleletek pontos lelőkörülményeit sem közli. Klucovhoz hasonlóan, itt is behullott törmelékre, hulladékra kell gondolnunk, ezért itt is csak a részletadatok ismeretében lehetne állást foglalni e kérdésben. A középkor későbbi századaiból még három lelőhelyet említek. Az Észak-németországi Einbeckből U. Willerding ismerteti a II. gödör leleteit a XII—XIV. századból. Faszenek, csontok, halcsontok, égett tapasztás töredékek kíséretében különböző magvak is voltak szétszóródva, így tönké és közönséges búza, zab, árpa, rozs, lóbab és több gyom. A gödörben égésnek nem volt nyoma. A növényi leletek összetétele és a gödör alakja egyaránt hulladékgödörre vall. 107 Csehországból Bylanynál a jól ismert neolitikus telep feltárásánál középkori (XIV. sz.) telep maradványai is előkerültek. Különböző alakú, sekély és mély gödrök bontakoztak ki, amelyekkel kapcsolatban Z. Smetánka általában foglalkozik a gödrök rendeltetésével, ő is arra a megállapításra jut, hogy ezek meghatározása igen nehéz és felveti, hogy talán földfeletti építmények részei. Külön említi a gabonásvermeket, amelyeket azonban ő is a bennük talált szenült gabonamagvak alapján választja el a többitől. Rozs, árpa, tönké, tönköly és zab szerepel a felsorolásban, de közelebbi adatok itt sem találhatók. 108 Végül egy morvaországi lelőhelyről, Bezmerovból említek V. Spurny közleménye alapján egy körte alakú, 375 cm mély vermet, amelynek legalján 10 cm vastag fekete égett szalmarétegben búzaszemek, felette pedig vegyes, törmelékes kitöltésben még egy emberi koponya is volt. Ez már valóban igazi gabonásveremnek tűnik, kár, hogy a származási kora nem tisztázható, feltehetően középkori. 109 Szükségtelen lenne további adatok felsorolása. Itt már a néprajzi és történeti irodalomból jól ismert gabonásvermek következnének, amelyek elsősorban a XVIII—XIX. századból származnak, de néha visszanyúlnak 1-2 századdal korábbra is. 104. Lange, E. 1979. 196, 198. 105. Federovszkij, A. Sz. 1931. 106. Grekov, B. D. 1956. 37-38. 107. Willerding, U. 1978b. 233-234, 242. 108. Smetánka, Z. 1962. 174. 109. Spurny, V. 1957. 357., 151. kép.
