Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez
tult telepből is. A gabona Fr. Netoliczky meghatározása szerint tönké, amit később H. L. Werneck vizsgálata is megerősített. Utóbbi azonban azt is kiderítette, hogy a sokszor idézett „30 kg búza" földdel együtt értendő, mert ennek átdolgozása után mindössze 25—30 g szenült magvat nyertek vizsgálatra. Werneck a búzán felül még húsos som és mogyoró maradványait is találta a leletben. 82 Ezek a megállapítások elkerülték az ossarni búzalelettel foglalkozók figyelmét, pedig ez azt jelenti, hogy a gabona itt is földdel és egyéb magvakkal keveredve, azaz hulladékként került a gödörbe. Összegezve az elmondottakat, úgy tűnik, hogy Ossarn gödrei, alakjuk, méretük és tartalmuk tekintetében semmiben sem különböznek a többi európai őskori telep gödreitől, pontos értékelésüket azonban az erősen lepusztult állapotuk és a hiányos publikáció nehezíti. H. L. Werneck Ausztriából még Gaindorfnál említ egy gödröt a bronzkor első feléből, amelynek kitöltése üres volt. Csak a legalján volt néhány bronzkori cserép és ugyanitt hamuban erősen égett tönké szemek is voltak. Meghatározása szerint Részletgödör" volt, 83 bár a lelőkörülmények inkább itt is hulladékgödörre vallanak. Csehországból Prasklice mellett Zd. Tempír közleményéből értesülünk arról, hogy az Aunjetátz—kultúrából feltártak egy gödröt, amelynek az alján kiégett sárga földben 3—4 cm vastag szenült mag—réteg volt (90,4% tönké, 9,4% alakor és 0,02% gyom). A gödörben még három emberi csontváz és több edény is volt. 84 A gabona összetétele készletre vall, de a lelőkörülmények nem teszik valószínűvé, hogy eredeti raktározási helyén került elő. A későbronzkorból H. L. Wemeck két Részletgödröt" ismertet Ausztriából, amelyekben mindkét esetben legalul kerültek elő magvak. Pulkaunál hamu és cserepek mellett közönséges búza (85-90%) és tönké (10-15%) volt, míg Burgschleinitznél fekete földben, erősen átégett edényekkel együtt búza, árpa, köles, takarmány borsó, lóbab, vetési bükköny és sok tölgy makk került elő. 85 Utóbbi esetben erős keveredést látunk. /. Schultze-Motel és W. Gall a németországi Ichtershausen mellett az urnamezős sírok kultúrájának telepén egy kitapasztott oldalú Részletgödör" felső részében csomókban, alul pedig koncentráltan talált gabonát, de földdel keveredve. 86 Érdekes következtetésekre jut K.-H. Knörzer Langweilern él, ahol egy csűrhöz tartozó két cölöpsor gödrei bontakoztak ki. Ezek közül négyben szenült gabonaszemek is voltak, amelyek a csűr leégése és a cölöpök kiemelése után kerültek a gödörbe. Háromban főleg árpa, a negyedikben pedig főleg búza volt, ami a gabonafajok különtartását jelenti. 87 A koravaskorból elsőnek Bösenburg lelőhelyét említem, ahol B. Schmidt, J. Schultze-Motel és /. Kruse dolgozta fel egy „gabonakészlet-gödör" anyagát. Fenekén két csomóban voltak gabonaszemek, ugyanitt egy összetört edény is gabonával volt tele. Többsége árpából állt, de kevés tönké, alakor, tönköly és köles is volt. A gödör kitöltésében sok cserép, faszén, tapasztás is előkerült. Oldalfala többnyire vörösre égett. Megállapításuk szerint belezuhat, leégett épülettörmelék volt. 88 W. Gall ismertetése szerint 81. Netoliczky, F. 1930. 32. 82. Werneck, H. L. 1949. 63-64. 83. Werneck, H. L. 1949. 65. 84. Tempír, Z. 1961. 85. Werneck, H.L. 1949. 66, 69. 86. Schultze-Motel, J. - Gall, W. 1967. 7. 87. Knörzer, K.-H. 1972a. 398-401. 88. Schmidt, B. - Schultze-Motel, J. - Kruse, J. 1965.
