Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

Jüchsen mellett egy gödör alsó 40 centiméterében volt sok szenült mag, sok faszén, cse­rép, egy őrlőkő és egyéb kődarabok mellett. A törmelék négyszerese volt a gabona meny­nyiségének. Kevert anyagnak bizonyult, mert tönké, alakor, árpa és viszonylag sok bab, borsó, valamint kevés gyomból állt. A gödör körül hat cölöplyuk is volt, ezek kitöltésé­ben is voltak gabonaszemek. Gall a gödröt ugyan „készletgödörnek" határozza meg, de magát a kitöltést tűzvész utáni hulladéknak tekinti. 89 K. H. Knörzer ismét több lelő­hellyel foglalkozik a koravaskorból is. Nyolc, egymástól távol eső lelőhely „telepgödrei­ben" talált gabonát. Ezeket azonban a helyszínen nem lehetett észrevenni, a talajminták vizsgálata során derült fény erre. Törmelékes környezetük hulladékra vall. Ahol sok a pelyva, ott cséplőhely közelségére következtet. 90 Frixheim mellett kisméretű gödörben állapított meg földdel keveredve sokféle magvat, ami már önmagában is hulladékra vall. 91 Pozsony mellett Dévény (Devin) középkori várában koravaskori település nyomai is előkerültek, többek között egy kisebb gödör is, amelyet E. Hajnalová „gabonásverem­nek" határozott meg. Sok égett gabona maradványa került elő, tönké és fele annyi tön­köly. Érdekessége az, hogy többsége kalász alakjában maradt ránk, 92 ami viszont inkább hulladékra vall, mert kalász alakjában sohasem vermeltek el gabonát. A kelták korából K.-H. Knörzer Grevenbroich—Gustorf középső La Téne-kori 93 és Laurenzberg fiatalabb La Téne-kori 94 telepén vizsgált meg nagyszámú gödröt. Több­ségükben mindkét lelőhelyen talált gabonamaradványokat, de valamennyi szórványt je­lentett, tehát hulladékként kerültek oda a közelükben kimutatható földfeletti csűrökből. Ezekben feltehetően a padláson történt a tárolásuk, majd a tűzvész következtében szét­szóródott és részben a gödrökbe került. A szétszóródás jele az is, hogy a gabonával együtt hüvelyesek magvai is voltak. Gustorfnál a leletek részben felhalmozott takarmánynövé­nyekből származtak. A római korból mindössze három lelőhelyet említek, amelyek a mi szempontunkból jelentősek. A Rajna mellett Neuss I. századi római táborában .£.-/7. Knörzer két, egymás­hoz közeli gödörből vett 10 centiméterenként talajmintát. Sok törmelék, habarcs, cserép, csont, stb. mellett gabonamaradványok is előkerültek. Ezek összetétele végig változatlan volt mindkét gödörben, betöltésük tehát azonos helyről és azonos időben történt, tűzvész utáni talajegyengetés során. Egy-két fajtából kisebb összesült csomók is előkerültek, ere­detileg tehát valahol a gödrön kívül külön-külön tárolták az egyes fajtákat. 95 A másik két, ugyancsak I. századi lelőhelyet Lengyelországból említem Nowa Huta környékéről, S. Buratynski közleményéből. Mindkét helyről egy-egy kisebb gödör részletes metszet­rajzát ismerjük, amelyek valódi, klasszikus értelemben vett gabonásverem alakját mutat­ják és mindkettőben alul 40—50 cm vastagon állt a gabona. Wyciaze esetében a gabonát 10—12 cm vastag tapasztás is fedi, Nowa Huta—Mogiíanál azonban ugyanitt 30 cm-es égett földet látunk, gabonával keveredve. 96 A növényi maradványokat K. Moldenhawer 89. Gall, W. 1971.; 1975. 201-202. 90. Knörzer, K.-H. 1971b. 91. Knörzer, K.-H. 1974b. 92. Hajnalová, E. 1978. 93. Knörzer, K.-H. 1979. 94. Knörzer, K.-H. 1980. 95. Knörzer, K.-H. 1967b. 96. Buratynsky, S. 1957-1958. 17, 19.

Next

/
Thumbnails
Contents