Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

1. Európai régészeti lelőhelyek A neolitikumból Németország területe jelentős számunkra. Példamutató publikációt közöl az ásató régész, B. Schmidt Wahlitzből, ahol a Rössen—kultúra telepén sok helyen került elő gabona, köztük gödrökben is. Pontos megfigyelései alapján ismerjük a gabonaleletek lelőkörülményeit. Amelyikben csak alul voltak, azt készletgödörnek,

61 amelyekben pedig fent is, lent is előfordultak, telepgödörnek

62 nevezi, különösen ha csak kis mennyiségben volt a gabona.

63 Ez már céltudatos törekvés arra, hogy a gabonaleletek alapján a gödör rendeltetését is meghatározza, bár néha nem egészen világos a két gödörtípus elválasztásának az indoka. Az itt előkerült gabonát W. Rothmaler határozta meg, ebből csak egyet emelek ki. A 13. „készletgödör"-ben csak törpebúzát állapított meg, mégpedig különböző mélységekből. A gödörnek majdnem a legalján azonban alakor került elő. A gödör Schmidt szerint egységesen a Rössen-kultúra hagyatéka, Rothmaler azonban a növényi maradványok eltérése miatt legalábbis időbeli különbséget tételez fel a gödör betöltési rétegei között.

64 A további lelőhelyek a vonaldíszes kerámia kultúrájából származnak. W, Rothmaler és /. Natho Westeregelnben feltárt gödörrel foglalkozik. A gödör alján két külön halomban voltak magvak, az egyik csak tisztított gabona (alakor és tönké), a másik pedig borsó volt. Ugyanitt két kis őrlőkő, továbbá faszéndarabok, tapasztástöredékek is voltak. Meghatározásuk szerint ,,készletgödör" vagy ,Jcészletkunyhó" volt. A borsó miatt a pörkölőgödör lehetőségét elvetik.

65 Mivel a magvak felett égett tapasztástöredékekkel kevert föld volt, kérdéses, helyben szenültek-e el, vagy utólag belehullottak, ha két halomban is? I. Natho Burgliebenauból ismertet egy agyaggal kitapasztott gödröt, amelynek alsó harmadában volt egy tisztán magvakból álló réteg, de felette és alatta a hamus földben is voltak. A közölt rajz sajnos csak sematikus, nem is méretarányos. A magvak 83%-a tönké, és csak 2%-a alakor, a gyom pedig 15%-ot jelentett. Natho pörkölőgödörnek véli és több hasonló régi leletet említ, amelyeket ugyanannak határoz meg.

66 A gabonalelet összetétele és a lelőkörülmények azonban inkább behullott készlet mellett tanúskodik. U. Willerding Rosdorffal foglalkozik, ahol 19 gödörben talált gabonát. Több körülmény arra mutatott, hogy nem készletgödrökről van szó, hanem hulladékról: a búza és borsó szemek keveredése, az égett magvak körül a föld nem mutatott égésnyomot, tehát már szenült állapotban hullottak bele és végül a magvak mennyisége (1 liter földben 1—11 db) is elenyésző.

67 A továbbiakban K-H. Knörzer vizsgálataiból nézünk át néhány lelőhelyet. Lamersdorf telepén alapos vizsgálattal megállapította, hogy két gödörben 30-szor, illetve 14-szer 61. A német nyelvű szakirodalomban gyakori „Vorratsgrube" szószerinti fordítása. Ennek a gödörtípusnak részletes definíciójával még nem találkoztam, de úgy tűnik, hogy nem a néprajzi irodalomból jól ismert ,,gabonásverem"-mel azonos, inkább arra céloznak vele, hogy gödörben (veremben) ugyan, de nyilván edény, zsák, kosár, láda, stb. közbeiktatásával történt tárolásra gondolnak, éspedig nem is csak gabonára. 62. A ,,

Siedlungsgrube" szószerinti fordítása. 62. Schmidt, B. 1955. 64. Rothmaler, W. 1955. 44. 65. Rothmaler, W. - Natho, I. 1957. 93.; Kohl, G. - Quitta, H. 1963. 293. 66. Natho, I. 1957. 99-101, 135. 67. Willerding, U. 1965.45,56-57.