Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

annyi volt a pelyva, mint a mag, tehát tisztítás hulladékát szórták a gödörbe. Ugyanitt az 55. gödörben három rétegben különítették el a magvakat, alakor és tönké volt azonos arányban. A sok cserép és agyagtapasztástöredék hulladékgödörre vall.

68 Langweilerben több neolitikus telep is van. A Rössen—kultúrából két gödröt említek, az egyikben a magvak szétszórtan kerültek elő, ez mindenképpen hulladékra vall, a másikban pedig az aszalás, pörkölés közben lehullott sok pelyva volt.

69 Ugyanitt a vonaldíszes kerámia kultúrájának 10 gödréből vettek talajmintát, valamennyiben találtak gabonát. Ezek aránya és így eredetük is azonban eltért egymástól. Pl. a 7. mintában 50-szer több volt a pelyva és kalászorsó, mint a gabonaszem, ez tehát gabonatisztításra enged következtetni, a közelben cséplő és tisztítóhely lehetett. A 3. mintában viszont a gabonaszemek voltak nagy többségben, borsóval keveredve, feltehetően közelben történt ételkészítésből hullott a gödörbe.

70 Langweilerben ugyanennek a kultúrának egy másik, közeli lelőhelyén 25 gödörből vettek talajmintát, öt gödörben pedig rétegek szerint többet is. A részletes elemzés kimutatta, hogy egyik sem volt készlet, csak hulladékok. Az 1061. gödörben több rétegre elosztva sok pelyva, gyümölcs, hüvelyesek és len maradványa ismét a közelben történt ételkészítés hulladéka.

71 A vonaldíszes kerámia kultúrájának Bedburg-Garsdorf-i lelőhelyén hat gödörben talált magvakat, a pelyva és a gyommagvak többszörösét jelentették a gabonának, tehát itt is cséplés, tisztítás hulladékai kerültek a gödörbe. Csak a 44. gödörben volt fordított az arány, ezért Knörzer ezt már gabonakészletnek határozta meg.

72 Érdemes kiemelni, hogy az ásató régész, W. Piepers ugyanezt a gödröt az előző eredményre hivatkozva már Részletgödörnek" jelöli,

73 pedig Knörzer magát a gabonát nevezi ,,készlet"-nek, ami nagy különbség. W. Baumann és /. Schultze-Motel Kmehlen lelőhelyén a Lengyel—kultúra horizontjából származó egyik gödör alján fekete töltelékföldben faszén, égett tapasztás, kő, cserép mellett talált gabonaszemeket, de a gödör felső kitöltésében is volt néhány. Mint „gabonásvermet" említik, a növényi maradványokat azonban a magam részéről inkább hulladék—magvaknak tekintem. Ugyanők Drezda— —Nickern 4. sz. lelőhelyén a vonaldíszes edények kutlúrájának fiatalabb szakaszából egy hosszúkás gödröt, amelynek tapasztott oldala kiégett és törmelékekkel együtt gabonaszemek is voltak benne, pörkölőgödörnek vélnek. Ehhez D. Zelenin már többször említett néprajzi analógiáit idézik.

74 M. Hopf kutatásaiból Németország területéről Ludwigsburg lelőhelyét említem a Schussenried—kultúra idejéből. 10 gödörből vett talajmintát elemezve arra a megállapításra jutott, hogy az ezekben kimutatott alakor, tönké, csupasz árpa, tölgy, stb., hulladékként került a gödörbe, amit a velük együtt előkerült kis faszéndarabok, csontok és hamu is bizonyít.

75 A gödrök rendeltetésének meghatározása körüli bizonytalanságra hozom fel példának U. Piening munkáját, aki Ilsfeldnél a Michelsbergkultúrából három, Endersbachnál pedig a Rössen—kultúrából egy gödör gabonaleleteivel 68. Knörzer, K.-H. 1967a. 3, 26. 69. Knörzer, K.-H. 1971a. 29-31. 70. Knörzer, K.-H. 1972a. 395,398. 71. Knörzer, K.-H. 1977.279.301-303. 72. Knörzer, K.-H. 1974a. 186. 73. Piepers, W. 1974. 148. 74. Baumann, W. - Schultze-Motel, J. 1968. 10-11. 16-19. 75. Hopf, M. 1977.