Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

A fentebb említettekhez hasonlókat ugyanis még nagy számban idézhetnénk a különböző korszakokból. A római korból Xanten mellett Colonia Ulpia Traiana III—IV. századi táborában a fürdők egyik sarkában tártak fel egy téglával és kővel kiképzett hosszúkás kis építményt. Fel tárója, H. Hinz aszalónak határozta meg és megjegyzi, hogy a Rajna—vidéken eddig még egyedülálló ebből a szempontból, de Britanniában már sok hasonló ismeretes.

38 K. H. Knörzer a benne talált pelyvás búza (tönköly) alapján elképzelhetőenk tartja ezt a meghatározást.

39 Magyarországról egyelőre csak egy középső bronzkori leletet tudok említeni, amely a gabona aszalásával, pörkölésével hozható összefüggésbe. Tiszaalpáron a késő Vatya-kultúra telepének utolsó periódusából három, helyben épített nagyméretű, edény alakú hombár romjai között került elő nagy mennyiségű égett gabona. Szorosan mellettük egy nagy, katlan formájú tűzhely volt. Utóbbi közepén egy tekintélyes nagyságú, vastagfalú, talpas edényre emlékeztető szárító állt. Ez a lelet tudomásom szerint eddig egyedüli típust jelent a gabonaszárító-pörkölő berendezések között.

40 Annál inkább ismert az irodalomból a meglehetősen elterjedt, többnyire durva kivitelű, vastagfalú „pörkölőtál". Azonban ezek rendeltetésének meghatározása is több vitát váltott már ki, ebbe a kérdésbe most nem bonyolódunk bele.

41 Pörkölt gabonával az ókori írásokban is találkozunk, a teljesség igénye nélkül említek néhány adatot. A Biblia Ószövetségi írásában két helyen is említik, Sámuel könyvében i.e. 1000 körüli eseménnyel kapcsolatban,

42 és Rut könyvében, amely írás az i.e. V. század közepéből származik.

43 A görög Thukydides (i.e. V. sz.) pörkölt búzát és árpát említ.

44 A rómaiakkal kapcsolatban elsőnek Fornax istennőt említem, akinek a gabona élvezetéért adtak hálát a rómaiak. Az istennő neve egyúttal a kemencét jelenti latinul, ez pedig valószínűleg arra utal, hogy kemencében pörkölték a gabonát.

45 A következőkben idézett három római író az i.sz. kezdete körüli évtizedekben élt. P. Vergilius hősei Libyában partra szállva a hajóból kiszálhtott dohos gabonát pörkölték meg.

46 P. Ovidius a régi földműveléssel kapcsolatban írja, hogy régen tönkölyt vetettek, tűzön pörkölték. Különösen értékes számunkra az a megjegyzése, hogy pörkölés közben sok kár is keletkezett, mert ha nem vigyáztak, elégett a búza és csak pernyét söpörhettek össze, sőt olykor magát a búzát is felgyújtották vele.

47 Ez önkéntelenül is eszünkbe juttatja a több paleoethnobotanikus által felvetett gondolatot, miszerint az ásatásoknál előkerülő szenült gabona, legalábbis részben, rosszul sikerült pörkölés hulladéka. Ovidius egy másik helyen 38. Hinz, H. 1967. 335-338. 39. Knörzer, K.-H. 1967c. 40. Nováki Gy. 41. Akiterjedt irodalomból csak két összefoglaló munkát említek: Malinowsky, 73. 1957-1958. és Skruzny, L. 1964. A kérdés bonyolultsága jellemzésére említem, hogy/. Herrmann (1966. 43-46, 85-86.) ugyanezeket gabonatárolóknak tartja. 42. Sámuel 2. 17, 28. In: Biblia 219, 274, 1430. 43. Rut 2. 14. In: Biblia 274, 1433. 44. Amouretti, M. C. 1979. 64. 45. ókori Lexikon 1. 767. 46. Vergilius 1. 174-179. 47. Ovidius II. 515-524.