Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése

Egyeneshúzású zárdugattyúval rendelkezik, a töltények a beépített társzekrénybe felülről betolható tölténytárban helyezkednek el. Jelentősen csökken az űrméret ismét, a töltény többletsúly kiküszöbölése érdekében. Tölténye már gyérfüstű lőporral készült, mely újítás az 1886-os francia Lebel előagytáras fegyvernél jelentkezik először a 8 mm-es kaliberrel együtt. A Mannlicher 95 típus vadászváltozata 8 és 11 mm űrmérettel is készült és néhány kisebb módosítással eltér a katonafegyvertől. Pisztolyfogású agyat kapott, a tok hátsó végére lecsapható nézőke került. Az egyeneshúzású zárdugattyú előnye a fordítóssal szemben, hogy ismétléskor a puska kevésbé mozdul ki a lőirányból, és nagyobb tűzgyorsaság lehetséges a három fogásra csökkent töltés következtében. A fent bemutatott puska az első Magyarországon is készült ismétlőfegyver, melyet gyárilag állítottak elő. A Mannlicher puska - különösen az 1900-as Schönauer módosítás után — széles körben elterjedt és úgyszólván napjainkig igen kedvelt golyós vadászfegyver maradt. (Schönauer forgódugattyút és beépített dobtárat alkalmazott.) A középágytáras ismétlőfegyver legáltalánosabb típusa a Mauser. 1888-ban jelent meg az 187l-es egylövetű Mauser továbbfejlesztett, ismétlő változataként. Több előnyös módosítás után 1898-ra Németországban kifejlesztik azt a típust, mely lényegesen azóta sem változott. Zárszerkezetét Zauenroth András budapesti műhelyében a XIX. század végén készült Mauser 9,3 mm-es vadászfegyveren tanulmányozhatjuk. 18. kép. 18. Mauser ismétlő vadászpuska