Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai
E számadatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a malmos családok egy-egy családtagjára mintegy kétszer annyi mennyiségű gabona jutott, mint a lakosság átlagára. Megállapítható tehát, hogy az egy család művelésében álló szántóterület és az egy főre jutó gabona mennyisége közel kétszerte magasabb életszínvonalat biztosított a malmos gazdáknak. Ë gazdasági jobblét eredményezte, hogy a malom árendálója, illetve később, az örökváltság után tulajdonosa munkáltatóként is szerepeljen. Az újjátelepülést követő évtizedekben egyáltalán nem találkozunk e jelenséggel, a közösségi malmok kivételével. Akkor a malmos, molnár (mint pl. Turcsányi János, Molnár István és Bella János) molitor is volt. A kapitalizmus térhódítása azonban odavezetett, hogy 1852-ben már a malomtulajdonosok között találjuk a városi bírót, a városi esküdtet, de van tímármester és hét földműves is. 52 E malmokban is molnárok dolgoztak, hiszen a „Molnár, asztalos, pintér és pék céh" 1854. évi adatai 53 szerint 63 összeírt tagból 44 molnár volt, akik még 4 legényt és 9 inast is foglalkoztattak. A gőzmalom felépítése előtti évben tehát már nem a tulajdonosok dolgoztak elsősorban a malmokban sem, hanem az alkalmazott monárok; a társadalmi viszonyok megváltozása tehát nem kerülte el a szárazmalmokat sem. Az előzőekben vizsgált szempontok alapján megállapíthatjuk, hogy a malmosok mintegy két és félezer nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeztek a tárgyalt időszakban, mint Békéscsaba lakosságának átlaga. 54 RÖVIDÍTÉS BmL. : Békés megyei Levéltár, Gyula mérő. Vetőmagszükséglet 11/2 pozs. mérő. A zab átíagtermése 22 pozsonyi mérő. Vetőmagszükséglete ugyanannyi mint az árpáé. A harmadik harmad kukorica és más. Az egy főre számított gabona mennyisége is számított adat. Az ismert években tudott a házak száma és a lélekszám. Az egy házban lakók átlagszámával osztottam az egy házra jutó gabona mennyiségét. így 1716-ban 5,-, 1745-ben 8,3, 1773-ban 7,2, 1784-ben 7,7, 1798-ban 8,4 fő az egy házban lakók átlagszáma. 47. A lakosság létszáma 1745. évi adat. 48. A lakosság létszáma 1773. évi adat. 49. A lakosság létszáma 1784. évi adat. 50. A lakosság létszáma 1794. évi adat. 51. Békéscsaba. Evangélikus Egyház Levéltára, l-a-2. p. 303. 52. BmL. Békéscsaba nagyközség iratai. V. 302. e. /6 53. BmL. Békéscsaba nagyközség iratai. V. 302. b. /2 54. E dolgozat egy nagyobb tanulmány része.
