Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai

(ökrök = Közös legelői haszonvétel

43 ö., tehenek = t. és lovak — 1. száma alapján) községi átlag malmos átlag az átlag év összes db családok összes db községi ö., t., 1. községi ö., t., 1. malmos %-ában 1772 12 292 13,5 185 20,5 151 1775 13 858 12,9 186 23,2 179 1777 13 518 11,8 396 28,2 239 1778 13 074 11,5 487 27,0 234 1779 13 255 11,6 486 25,5 219 1781 13 082 11,2 565 24,5 218 1785 13 622 10,8 470 23,5 217 1788 12 850 10,8 319 21,2 196 44 1790 12 182 9,6 269 19,2 200 1816 9 479 5,2 191 11,2 215 45 1818 9 024 4,8 299 12,0 250 átlag: 100% 210% Mint látjuk, a község lakóinak átlagos haszonvétele állandóan csökken. A malmos gazdák haszonvétele is csökken, ennek ellenére kétszerte nagyobb állattartásra voltak képesek a jelzett években. Meg kell vizsgálni azt is, hogy mennyi gabonát termeltek Csabán, és az hogyan oszlott meg a lakosság és a malmos gazdák között. A gabona megoszlása év összes gabona köbölben a lakosság létszáma egy lakosra jut köböl egy malmos családtagra jut köböl 1717

46 59 110 0,5 _ 1746

47 29 964 2 740 10,0 33 1772

48 89 446 6 551 13,0 20 1785

49 247 271 9 680 25,0 47 1790

50 252 562 10 692 23,0 38 Az 17461790 közti adatok - összege — átlaga -%-a 71 17,7 100,0 138 34,5 194 43. Lásd: mint 37. Megjegyzés: A „községi" ill. „malmos családok összes" alatt a legelőn lévő ökrök, tehenek és lovak értendők. A százalékszámban a községi átlag mindenkor 100. 44. A malmos családok közül 7 nem tartott állatot. 45. A malmos családok közül 9 nem tartott állatot. 46. A gabona mennyisége számított adat. Az 1845. évi úrbéri megváltás összeírása alkalmával a három fordulóra osztott határnak egy harmadán búzát termeltek a régmúlt időkben is. Ez terem egy holdon (1100 D-öles) 16 pozsonyi mérőt, vetőmagszükséglet 1 1/4 pozs. mérő (1 pozsonyi mérő = = 62,4984 liter). A második harmadán árpát és zabot termeltek. Az árpa átlagtermése 20 pozsonyi