Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon II.

ezek gazdaemberek. 1 — 1 gazdának több malomban is lehetett része. Molnárt vagy fogadtak, vagy az egyik részes társ volt az. Figyelemreméltó, hogyha részestárs volt a molnár, akkor is csak inkább a felügyeletet gyakorolta, mert egyúttal révész is volt, fő feladata a révátkelés biztosítása. Tavasszal a nagy javítást, a vízreeresztést neki kellett végezni, naponta pedig a vámszedés volt a dolga. A legény feladata volt az őrlés, zsákolás, a hajtás tisztogatása. Évekig kellett legénynek lenni, míg valakit megfogadtak molnárnak, de csak a katonaidő letelte után. A személyzethez tartozott még a kislegény, aki 15—17 évesen kerülhetett oda, ha már elbírta a zsákot. Ő főzött és rendben tartotta a malmot. Mint korábban említettük, a hajómalmok is eltűntek szinte liírmondó nélkül, akármilyen őrléssel is foglalkoztak. A gabonaőrlőket a gőzmalmok versenye tette tönkre. Azok sem maradtak meg sokkal tovább, amelyek paprikaőrléssel foglalkoztak. A hajdani hajómalmosok szétszéledtek, ha nagyon szerették a vizet, megmaradtak hajósnak vagy dereglyésnek.

78 A MOLNÁRMESTERSÉG Malmaink rövid összefoglaló áttekintése után vizsgáljuk meg magát a molnármesterséget. A molnár szót a szlávoktól vettük át, a mesterséggel együtt. Okleveleink sokszor említik a molnárokat (latin, néha magyar nyelven), mint mesterséget tudó embereket, mintegy megkülönböztetésre a többi szolganéptől. Pl. a bosoki apátság 1135. évi alapítólevele mészárosok, halászok, szűcsök, szabók és vargák közt molnárokról is említést tesz.

79 A korai századokban molnáron általában faragó, s nem őrlő mestert értettek. Mesterségük jelvényeként is famunkához szükséges szerszámokat — zsindelyező szekercét, bárdot vagy mérőt vittek a kezükben.

80 A régi összeírások is az ácsmesterek közt emlegetik őket. De fő foglalkozásuk a malomépítés volt, amely speciális szaktudást kívánt. A malomépítésen kívül gátat (gátkötő molnár), hidat is építettek, a gyorsvizű folyókat megkötötték. A szorosan a malomhoz kapcsolódó tevékenységen kívül asztalos, ács, hajóépítő, kerekes munkát végeztek. Sopronban 1595-ben a molnárok kötelessége a vesztőhely felállítása is.

81 A molnármesterség szoros kapcsolata az ácssággal később is megmaradt. Mondhatnók úgy is, hogy a malomépítés tudománya végig a molnár jellemzője, s később összekapcsolódik az őrléssel, melyet addig külön őrlősmesterek, őrletők, malommesterek stb. végeztek. - Céhet is gyakran alkottak közösen a más faragómesterekkel, mint pl. Békéscsabán (privilégiumuk kelt 1819-ben), ahol az egyik céhgyűlésen pontosan meg is határozták, mennyiben végezhet a molnár famunkát. — „öreg Schuch Mihály a többi asztalostársai nevében azon panaszkodik, hogy az ugyanezen céhbe tartozó molnármesterek, különféle asztalosi munkát felfogván, nékiek az által nem csekély károkra légyenek. Melyre: Végeztetett: Az Asztalosokat mindennemű enyvezett munka tudni illik 78. Kuczy 1976. 108. 79. Léderer 1928.501. 80. Rácz 1960. 250. 81. Winkler 1921. 11.