Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon II.

vitték. Ott iriindig találtak rá vevőt, mert vagy a gabonakereskedő vette meg, vagy pedig a szőlősgazdák, akik ha vincellért akartak fogadni a szőlőjükbe, annak bérét régebben gabonában kellett kiadni.

32 Amelyik molnár jól gazdálkodott, figyelte az árviszonyokat, ha a gabona ára esett, inkább több állatot tartott, „beletette a jószágba", mert jobb volt eladni bőrben, mint zsákban".

33 A molnárok mindig is sok disznót, baromfit tartottak. Pl. Diszelben a Hegyi malomban 20—25 sertést hizlaltak egyszerre.

34 A konkolyt, amit a gabonából kirostáltak, ledarálták a teheneknek, az ocsút pedig a baromfiaknak. Még ebből is lehetett egy kis pénzt csinálni, mert akinek kevés gabonája termett, és a korpa nem volt elég az állatoknak, megvette a molnároktól a kövön ledarált hulladékot.

35 Az állatokat a malomhoz tartozó réten legeltették, ami kis földjük ha volt, abba ,Rakományt" tettek, szintén az állatok etetésére.

36 Arra egyik molnár sem törekedett, hogy a birtokát gyarapítsa. Esetleg szőlőt vett, ha volt, aki a megmunkálásban segítsen. Általában tehetős emberek voltak, akik a fiaikat iskoláztatni tudták, a lányokat a „városba" adták férjhez. Egészségük azonban ráment a mesterségre. A sok éjszakázástól fáradt, törődött emberek lettek. A malom poros levegőjétől asztmát, tüdőtágulást kaptak, korán elhaltak. Az Eger patak mentén lévő vízimalmok régi gazdái közül (32) már csak hárman vannak életben. A HAJÓMALOM A hajómalmokat azért tárgyaljuk külön, mert kezelésük a molnártól, mint mesterembertől még összetettebb tudást kívánt. A molnár ács, élelmiszeripari és gépész szakember, de a hajómalmos gazdának a hajózáshoz kell értenie mind közül legjobban. Ha a hajómalom ősét keressük, itt is a rómaiakhoz kell visszanyúlnunk. Prokopios görög történetíró beszámol arról, hogy i. sz. 537-ben a gótok Rómát ostromolták és tönkretették a városba vezető 14 vízvezetéket, amelyek a római vízimalmokat egyébként hajtották. A rómaiak ekkor őrlőmalmaikat a Tiberisen horgonyzó dereglyékre helyezték, s alulcsapó kerekekkel hajtották. így oldották meg Belizár hadseregének lisztellátását.

37 Ez a hajómalmokról készült első írásos feljegyzés. Úgy, mint a vízimalmok egyéb formái, a hajómalmok is gyorsan elterjedtek. A Rajnán 840-ben (Strassbourg), Mainzban 1112-ben már voltak. A Budavár környéki dunai malmokat 1292-ben említi először Poson kanonok.

38 Oklevelekben, összeírásokban, periratokban szerepelnek, egykori ábrázolások tanúskodnak arról, hogy folyóvizeinken számtalan hajómalom állt. Evlia Cselebi, aki 1660—1664. közt járt Magyarországon, megcsodálta a hajómalmokat: „A folyón magyar szerkezetű 32. Adatközlő H. J. és K. D.-né 33. Adatközlő D. L. 34. Adatközlő H. Z.-né 35. Adatközlő K. D.-né 36. Adatközlő Gy. S. 37. Anday 1965. 154. 38. Idézi Lambrecht 1915. 36.