Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Mártha Zsuzsanna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban az 1920-1938. években

Az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján gazdasági világválság tombolt. Az Egyesült Államokban 1928 október havában kitört válság csakhamar az egész kapitalista világra kiterjedő, általános értékesítési válsággá fajult.

4 A nagyarányú áresés leginkább a mezőgazdasági termelvényeknél jelentkezett, így elsősorban az agrárországokat sújtotta mindenütt anélkül, hogy javult volna a dolgozó tömegek élelmezése. A keresetek csökkenése és a munkanélküliség miatt az élelmiszerek olcsóbbodása nem éreztette hatását a széles néprétegek táplálkozásában.

5 Az 1920-tól 1938-ig tartott, nem egészen két évtized első évei még a békegazdálkodásra való átmenet időszakának tekinthetők. Nálunk és külföldön akkoriban számos olyan gazdasági és politikai természetű esemény történt, amely a magyar külkereskedelmi forgalmat általában és benne - ha nem is mindig előnytelenül - a baromfiét és baromfitermékekét is befolyásolta. A világháborús viszonyok, az 1917—1924. évi külforgalmi adatok hiányossága, majd az infláció miatt az 1929. évtől kezdve adták csak ki rendszeresen az újabb magyar külkereskedelmi forgalomról szóló adatokat, mégpedig elsőnek az 1925—1926. évieket. A háború befejezése után először az 1927/1928. évi állami költségvetés tette lehetővé a külkereskedelmi forgalmat részletesen ismertető központi statisztikai hivatali kötetek megjelentetését. A Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról szóló 1921: L1I. törvénycikk indokolása szerint Trianon a magyar külkereskedelmi statisztika reformját is szükségessé tette. Az új statisztikai adatgyűjtéssel azonban az új autonóm vámtarifa életbeléptetéséig (1925. január l-ig) várni volt célszerű, mert az új adatgyűjtés szoros kapcsolatot kívánt teremteni a vámszolgálattal. A Magyar Statisztikai Évkönyv 1919-1925. évi kötetei közölnek bizonyos összefoglaló külforgalmi adatokat, közöttük a baromfinak és termékeinek külkereskedelmi forgalmáról is, de a hivatalos statisztikai adatsorok összehasonlíthatásának igénye miatt a jelen tanulmány táblázataiban csak a MSK Új sorozat 75., 77., 78., 80., 81., 82., 84., 85., 95., 98., 101., 106. és 109. köteteiben közölt 1925—1938. évi adatokat szerepeltetjük. I. BAROMFITENYÉSZTÉS-TÖRTÉNETI HELYZETKÉP A mezőgazdasági termények kivitelének és behozatalának engedélyezését - mint termeléspolitikai eszközt - az 1920-as évek elején a földművelésügyi miniszter hatáskörébe utalták. Ez a magyar baromfi tenyésztési politikára is kihatott. Hamar felismerték: 4. A tengerentúli termelés túlfejlődése a mezőgazdasági termelés nemzetközi egyensúlyának felborulásával járt. Az 1914-1918. évi világháború pusztításainak helyreállítása után bekövetkezett konjunktúra az 1929. évvel megtorpant. A letörés hevessége páratlanul áll a gazdasági válságok addigi történetében. Az a körülmény, hogy a Monarchiából kiszakadt magyar gazdasági élet mind az exportban, mind az importban nagymértékben a külföldre volt ráutalva, okozta, hogy nálunk a világgazdasági válság különösen súlyos volt. A külföldtől való függőségünket csak fokozta, hogy Magyarország külföldi eladósodottsága Görögország mögött a legnagyobb volt (Az első világháború. .. 1943. 21., 73., Az 1929-1933. évi. . . 1955.). 5. Takácsi. 1963. 7-8.