Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Pintér János: A Duna-Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között

A Duna-Tisza közének művelésági megoszlása 1895 és 1935 között Művelési ág 1895 1913 1935 Művelési ág kat.hold % kat.hold % kat.hold % Szántó 1 395 141 53,9 1 468 184 56,5 1 521 831 58,5 Kert, gyümölcsös 16 626 0,6 16 652 0,6 24 454 0,9 Szó'ló' 71 456 2,8 140 545 5,4 137 706 5,3 Rét 257 506 9,9 256 525 9,9 236 441 9,1 Legelő' 484 894 18,7 361 435 13,9 317 489 12,2 Erdő 190 980 7,4 166 849 6,4 178 196 6,9 Nádas 34 477 1,3 25 385 1,0 19 634 0,8 Terméketlen 139 341 5,4 164 198 6,3 164 047 6,3 összesen: 2 590421 100,0 2 599 773 100,0 2 599 798 100,0 A táblázatot alaposabban szemügyre véve, azonnal szembetűnik a szőlőterület magas részesedési aránya, - mely már 1895-ben is meghaladta az országos átlagot továbbá nagyarányú területi növekedése, hiszen 1895-től közel két évtized alatt megkétszereződött. Ennek okait a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. A szántók területe vizsgált időszakunkban közel 130 ezer holddal nőtt, s mint országosan is, meghatározó szerepe volt, hiszen az összterület több mint felét képviselte. Ez a növekedés, csakúgy mint országos átlagban a rétek, az erdők, és főleg a legelők rovására következett be, hiszen ez utóbbi területe a két időhatár között több mint 160 ezer holddal csökkent. A kertek és gyümölcsösök területi növekedése a két világháború közötti évtizedekben indult meg erőteljesen, s bár ha arányukban nem is, de önmagukhoz képest jelentős (több mint 50%-os) a területnövekedés, mely elsősorban tájunk városainak (Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Szeged) határában, valamint a belterjességre törekvő parasztgazdaságok és tanyák önellátó, de piacra is termelő szándékában jelentkezett.

6 A nádasok csökkenése a folyó- és mederszabályozásokkal, a mocsaras, lápos, vizenyős területek kiszárításával van összefüggésben. 6. Für L. 1980.