Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században

Lippai János a kertek védelméről így ír: „Hogy azért a lopóktul a kert meg-őriztessék, némellyek kő fallal kerítik be; de az se légyen igen magas. Némellyek hosszú tölgy fa karókat ásnak a földbe, sűrűn egy-más mellett és föllyül vesző vei ennyihány rétre megfonnyák, hogy könnyen le ne dőlhessen, avagy ki ne vonyhassák . . . Némellyek inkább eleven kerteléssel akarják meg-oltalmazni: azt pedig vagy fűz fával sűrűn ültetik bé; vagy külömb féle tövisses, és bokros ágas-bogas fiatal fákat ültetnek az kert körül sűrűen, és ha meg-fogamoznak szüntelen-való eleven sövény lészen belőlük." 29 Lippai sövénynövénynek a galagonyát, kökényt, sóskaborbolyát, somot, kecskerágót, vadrózsát, szedret, vadmeggyet ajánlja, amelynek alakítására a következő módszert ismerteti: „Ehez a bokros kerteléshez leginkább kévántatik, hogy ha három avagy legalább két rendre ülteted, egymás mellett a' bojtos fákat egy arasznyira úgy, hogy az egész kertnek kerítése három rendel ültetett bokrokbul ally on, másodszor ha első esztendőben úgy alá nyírod, hogy két arasznyira állyon ki a földbül; második esztendőre, csak nem egy résznyire; harmadik esztendőre, annyira bocsáthatod, a' mint akarod."

30 Néhány nagy uradalomból származó összeírás hűen tükrözi a kor uradalmi gyümölcstermesztésének sajátosságát. A Károlyi család hatalmas birtokainak egynémelyikén — elsősorban azokon, amelyek az ország északi, észak-keleti és észak-nyugati részein terülnek el - telepített, védett és gondozott gyümölcsöskertekről tudósítanak az egykori források. Ezek többnyire a család kastélyai környékén, vagy kisebb részben távolabbi birtokrészeken képeztek nagyobb gyümölcsösöket, vagy az előzőekben leírt kaszáló kertben és a szőlőkben említenek az összeírások gyümölcsfákat. 1723-ból származó összeírás szerint Nagykárolyban gróf Károlyi Sándor a várkastélyon belül és a várkastély mellett is nagyméretű, több gyümölcsfajjal beültetett gyümölcsöskerttel rendelkezett. „Oppidum Nagy Károly" „Anno 1723 18 May et Sub . . . Mlgos Gnrlis Nagy Károlyi gróf Károlyi Sándor úr ő Exlltiája Károlyi Domínium Urbaléter conscribáltatván ez szerént következik. Ezen Károlyi várhoz tartozó .. . A Kapun belől Az úton által közel fél emelő gém, vas tengelyen kin is retesz vagyon. Ez az út penig két felől a belső gyümölcsöskert kapujáig egészen egyenlő Som és Fagyai Spallérral vagyon be ültetve. A Gyümölcsös Kerten Nap Keletre Romladozott Leveles Kapu,

31 ezen kis ajtó vagyon vas Sarkakon. A kapun belől: Négy szegletre építtetett gyümölcsös kert, kinek is 4 utai vadnak, ezen kert egészben körül egy sor szőlővel lévén bé ültetve, circiter negyed része még meg maradott. l

no Ugyan ezen Kertnek job Kézre való Táblája az mint be mennek mindgyárt Szilva spallérral vagyon be rakva a vadas Kertig. 29. Lippai J. 1666.1. 12. 30. Lippai J. 1666.1. 13. 31. Leveles kapu = „a kerítésnél levő rácsos ajtó, melyen a lécek mind a két félen párhuzamosan lefelé tartanak, mint a rózsalevél erei". MAGYAR OKLEVÉL SZÓTÁR. 1902-196. 587.