Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

ha más névvel is szerepelt — a közelmúltig, illetve a zúzógépek térhódításáig. Somlón is használhatták az urasági szőlőkben a XVIII. században.

12 A csöbör felső száj felé keskenyedő, dongás, csonkakúp füles edény. A két fülrészhez akasztható hámfa segítségével lehetett megemelni. A hámfa közepén láncszemekkel vagy „S" alakú kampókkal üleszkedik, a csöborrúd közepéhez. Ez az egypontos felfüggesztés tette lehetővé, hogy bármilyen felemelt helyzetben a hámfák vízszintesen tartsák meg a csöbör helyzetét. A nagyon kedvelt eszköz és a benne való összezúzás ellen már a XIX. század harmadik harmadában határozottan állást foglalt a szakirodalom. A legfőbb indok a kevésbé tökéletes bogyó-összetör és volt, ellenpéldának említették a szőlőzúzógépek jó munkáját.

13 A csöbör igen archaikus munkaeszköz. Az első adatok már csöböradó elengedéséről tanúskodnak 1240-ből, Uny faluból (Somogy m.).

14 A szó etimológiája még nincs kellően tisztázva. Déli vagy nyugati szláv eredetű szó lehet. A középkori adatok Dunántúlon, Zala, Veszprém, Somogy megyékben a csöbör használatát mutatják. A csöbör azonban 3. Ma már marhaitatásra használt csöbör, mellette a hitelesítésre használt 10 literes kanna A csöbörbe 40 liter fért. Somlóvásárhely 12. Konkrét somlói adatot nem találtam, de a feltételezést megerősíti a Devecseri Uradalom prefektusi levelezése 1785-ből: „még is mint Kiss Eörsön, mint Badatson muszfoló vass kellenék hogy T. Ur Devecserben csináltatni parancsolni Méltóztatnék alázatosan Instálok." VML. D. Devecser. Prefektusi levélmásolati könyv töredéke. 1785. A levéltári idézeteknél a betűk formai hűségére nyomdatechnikai okokból nem törekedhettem. 13. Dr. D. R. 1875. 262. 14. BékefiR. 1907. 195.