Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón
nemcsak munkaeszköz, mérőeszköz, hanem mint mértékegység is használatban volt. 15 A csöbröt, mint folyadékot tartó, tároló eszközt is alkalmazták. Jól ki lehetett használni, mert a szüreti szőlő és musthordás után mást is tárolhattak benne. 16 A csöbör űrtartalmára vonatkozóan eltérőek az adatok. Vajkai A. 50 literesnek véli, a XIX. század közepén Entz F. - Gyürki P. 2—3 akósnak (nem említve mekkora akóra gondoltak), 1560-ban egy tokaji leltár 30 pintnek, azaz kb. 42,3 liternek veszi. 17 Lederer E. számításait megközelíti ez az érték, valamint saját méréseimet is, a somlói csöbrökkel kapcsolatban. 18 A csöbörnek, mint archaikus eszköznek használata legtovább szinte a Somlói borvidéken maradt meg. Puttony még az 1860-as évek végén is alig akadt Somlón. A parasztbirtokosok nem is használták. Az idegenkedés okát abban a szégyenben látták a korabeli leírók, miszerint még háromszoros napszámért sem hajlandók háton puttonyt hordani szüretben. 19 Jobbágyszőlőkben az egész Balaton felvidéken alig használták a puttonyt. Az 1816-ban örökös nélkül meghalt Kis Zsuzsanna nemes asszony balatonalmádi szőlőjét Bezerédy György vette meg. A rendkívül aprólékos eszközfelvételben sem lehet még puttonyt találni, csak csöbröt a nádjával. 20 Somlón először gróf Eszterházy allodiális szőlőjében használtak puttonyt a XV1I1. század harmadik harmadában. Ebben az időben terjedt el az uradalmi, nemesi szőlőkben a Balatonfelvidéken is a puttony. 21 15. Nem elképzelhetetlen az eszköz és az űrmérték szoros kapcsolata, bár elsó'dlegességi formáját ma még nem tudom megmondani. Dunántúlon a később kis csebernek nevezett eszközt és mértékegységet használták, ellentétben Bihar, Debrecen, Érmellék környékén használt nagy „öreg" cseberrel. A munkaeszköz és mértékegység említve pl.: 1560-ban, amikor Takaró Mihály átadta Gyulafî Lászlónak Tihany várát. A leltár tanúsága szerint szerepelt az eszközök között 4 db vízhordó csöbör, és 10 hordó bor, a legkevesebbe 15 csöbörnyi, a legnagyobba 28 csöbörnyi bor volt. Békefi R. 1907. 304. 16. 1715. október 25-én írt levelében Farkas János jelentette Gyulakesziró'l herceg Eszterházy Józsefnek, hogy a szüret alatt eresztő csöbrökre abroncsot rakott. OL. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. P. 108. Rep. 37. Fase. F. Nr. 158. Konyhában vizes csöbröket írtak össze az 1796-ban elhunyt Mezzöszegedi Szegedy Ignác királyi tanácsos javainak összeírásakor, 1799. január 15-én. OL. Bezerédy család (Kámi) levéltára. P. 57. Cs. 30. Fase. LXXVIII. No. 2. Jobbágyok hagyatéki leltáraiban is szép számmal szerepelnek csöbrök a XVIII-XIX. század elejéről a Balaton környékéről. Sőt már 1819. május 2-án ,,Csöbör vasas rúddal 1." is szerepel. Hofer T. 1957. 304. Ugyanakkor említenek csöbröt csak vízhordásra és istállóban állatitatásra is. 17. Vajkai A. 1938. 113.; Entz F. - GyürkiP. 1868. 108.; Történelmi Tár I. 345. 1.41 literes pinttel számolva. 18. LedererE. 1923. 313-314. 1 csöbröt 42,42 liternek vesz. 19. Entz F - Gyürki P. 1868. 108. 20. A szőlőhöz vette még: „Hozza való Hajlékkal, egy Káddal egy kis Botskával, egy Csöbörrel Csöbör rúddal, Prössel, Húszon három ako Hordóval, egy Kultsurjával, egy Trágya Hordó Cserenyel, egy fából ki vágott tötikével és minden ott találtott aprólékos holmi eszközökkel együtt." OL.Bezerédy család (Kámi) levéltára. Almádi és badacsonyi szőlő. P. 57. LXII. No. 5. 21. VML. D. Devecser. Prefektusi levélmásolati Könyv töredéke. 1785. július-november.; VML. D. Devecser. Capsa 8. No. 86. A Devecseri Uradalom tiszttartóinak gazdasági levelezése Balázsovits Mihály prefektussal. 1876. október 8.