Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

10. sz. táblázat A juhállomány ivar- és korcsoportok szerinti megoszlása az 1920. évi országterületen Anyajuh Összesből növendék felnőtt összesen növendék felnőtt összesen az összállomány %-ában 1935 17,6 41,6 59,2 51,1 48,9 100,0 1938 14,9 59,3 74,2 26,9 73,1 100,0 1939 • • • 26,2 73,8 100,0 1940 • • 23,1 76,9 100,0 1941 • • • 22,5 77,5 100,0 1942 16,1 57,4 73,5 29,1 70,9 100,0 1943 • • • 23,9 76,1 100,0 1944 0 • • • Csak az 1920. évi országterület juhállományára vonakozóan vannak adatok a fajtaváltozástól is.

43 1935 1942 merinó 1 113 904 db 1474 898 db egyéb (racka,cigája stb.) 336 515 db 233 566 db Összesen 1 450 419 db 1 708 464 db Megállapítható, hogy a vizsgált időszak alatt a merinó juhok száma 32,4%-kal emelkedett, míg az egyéb, a hosszúfűrtös állományhoz tartozóké 30,6%-kal csökkent. Az egyes fajtafélék létszámának változása következtében az említett időszak alatt a rövidgyapjasok összállományon belüli aránya 76,8%-ról 86,3%-ra emelkedett, a hosszúfűrtös állomány részesedése pedig 23,2%-ról 13,7%-ra esett vissza. Az arányeltolódás következtében az állomány majd teljes egészében a fésűsgyapjas és fésülhető szövetgyapjas birkákból tevődött össze, az egyéb juhok jelentősége viszont a minimumra csökkent. így az 1920. évi országterület juhtenyésztése a háborús viszonyok ellenére, a korszak végére alkalmazkodott a belföldi gyapjúipar igényéhez, amelynek leginkább a középfinom AA és AA/A minőségű gyapjúra volt szüksége. Ámbár meg kell jegyeznünk, hogy a gyapjú minősége nem mindig volt egyöntetű. 43. MSK 100. köt. 1937. és MSÉ LI-LIV. köt. 1948. Az 1942. évben az összlétszám 98 darabbal alacsonyabb, mint amennyit A magyar állattenyésztés alakulása . .. 1948. című kiadvány közölt.