Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években
A korábbi gyakorlathoz híven, különböző viszonyszámok segítségével nézzük meg, hogy miképpen változott az egyes országrészek juhsűrüsége a második világháború alatt (11. számú táblázat). 44 11. sz. táblázat Az egyes országrészek juhsürűségének alakulása Országrész 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1000 kat. hold összterületre jutott, db Az 1920. évi országterület 100,7 105,9 93,0 77,0 105,8 73,4 81,5 Felvidéki-sáv • • • • 85,0 Kárpátalja • • • • 65,9 Észak-Erdély • • • 209,6 Délvidék • • • 74,5 100 kat. hold mezó'gazdasági területre jutott, db Az 1920. évi országterület 12,4 13,0 11,2 9,5 13,0 9,0 10,0 Felvidéki-sáv .... io,9 Kárpátalja .... 15^ Észak-Erdély .... 349 Délvidék 8,8 1000 lakosra jutott, db Az 1920. évi országterület 179,4 187,6 164,9 134,9 181,6 127,5 141,6 Felvidéki-sáv .... 169,0 Kárpátalja .... 204,1 Észak-Erdély • • • 651,2 Délvidék .... 144,7 44. Az említett források alapján saját számítás. Ha egyes európai országokkal hasonlítjuk össze a juhsűrűség alakulását az alábbi eredményt állapíthatjuk meg. 100 kat. hold összeírás Ezer szántó + rét + le- 100 lakosra jutott Ország éve db gelő területre db jutott db Az 1920. évi Magyarország 1935 1 450 9,4 16,2 Ausztria 1934 263 3,8 3,9 Csehszlovákia 1930 820 5,7 5,6 Románia 1935 11 828 35,2 65,5 Jugoszlávia 1930/1939 átlag 9 132 39,3 65,5 (Békeeló'készítés . .., A Dunatáj . . .1946.)
