Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

9. sz. táblázat A juliállomány területi megoszlása az 1920. évi országterületen £ n> - »'i AI*-ÍJ Északi-Dombos ><. Ev Dunántúl Alföld .... Összesen vidék 1000 db 1935 514 655 281 1 450 1938 512 821 296 1 629 1942 497 884 327 1 708 1944 429 653 237 1 319 összállományon belül, % 1935 35,4 45,2 19,4 100,0 1938 31,4 50,4 18,2 100,0 1942 29,1 51,8 19,1 100,0 1944 32,5 49,5 18,0 100,0 Mivel forrásaink rendkívül hiányosak, ezért csak az 1920. évi országterület juhállományának kor- és ivarcsoportok szerinti megoszlás alakulását tekinthetjük át (10. táblázat).

42 Az adatok tanúsága szerint a növendék juhok aránya 1935-1943 időszaka alatt 51,1%-ról 23,9%-ra esett vissza, míg a felnőtt állatoké 48,9%-ról 76,1%-ra emelkedett, elsősorban a bevezetett vágási korlátozások következtében. Hasonló tendencia jellemezte a felnőtt anyajuhok összállományon belüli arányát is, amely 1935-1942 között 41,6%-ról 54,7%-ra emelkedett. 42. Források az előbbiek, saját számítás alapján. A Felvidéki-sáv és Kárpátalja juhállományának ivarcsoportok szerinti megoszlása a következőképpen alakult : Felvidéki-sáv Kárpátalja Ivar db % db % Tenyészkos 3 417 2,0 3 154 3,6 Anyajuh 95 272 57,1 56 628 63,8 Egyéb 68 253 40,9 28 951 32,6 Összesen 166 942 100,0 88 733 100,0 Csupán jelezni szeretném - mivel a juh tejtermelésére nézve adatokkal nem rendelkezünk - , hogy az 1920. évi országterületen 1942-ben 493 000 db anyajuhot fejtek. Egy-egy anyajuh tejhozama országos átlagban 15 1 volt. A törzskönyvezett anyajuhoknak a tejellenőrzés során megállapított átlagos tejhozama 100 nap alatt 40 -100 liter körül mozgott. A legnagyobb teljesítmény 100 nap alatt 204 liter volt (MGI irattári anyaga MTA).