Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

Az ország juhállományának minőségi javulása jelentős állami beavatkozás, ártámogatás mellett zajlott le. A földművelésügyi kormányzat tenyészkos, anyajuh és jerkebárány akciót szervezett a kistenyésztő magángazdaságok részére. E program keretén belül a következő számú tenyészkosok kerültek kisebb juhtenyésztő üzemek tulajdonába.

13 Év Darab 1938 1 138 1938 1 060 1940 1 000 1941 1 534 1942 1 500 1943 2 032 Megállapítható, hogy 1938-1944 között a háborús viszonyok ellenére közel kétszeresére emelkedett a kedvezményes áron szétosztott jó minőségű apaállatok száma.

14 A juhállomány elsősorban a kistenyészetek juhanyagának minőségi fejlesztését volt hivatva szolgálni az 1940-től megszervezett jerkebárány akció is. A program keretén belül a következő számú jerkebárányok kerültek szétosztásra.

15 Év Darab 1940 3 700 1941 3 287 1942 11 800 1943 5 812 13. OMK évi jelentései alapján. 14. A földművelésügyi kormányzat már a harmincas évektó'l jelentó's eró'feszítéseket tett a „népies " tenyészetek javítása érdekében (ld. bővebben: Gunst P. 1970. 386-387.) Egy tenyészkos beszerzési ára 1938-ban 90-100 pengő, 1939-ben 70-120 pengő, 1940-ben 120-140 pengő között mozgott. A kisbirtokosok 1938-ban 30, 1939-ben és 1940-ben 40 pengő kedvezményben részesültek. Az állam 1941-től általában a beszerzési ár 40%-át fedezte és az előző évekhez hasonlóan vállalta a szállítás költségeit is (OMK évi jelentései alapján 1938-1943). 15. Az akció általában 50%-os ártámogatás mellett zajlott le. Az állam 1942-ben 1,50-2 P/kg vásárolta fel a jerkebárányokat és a kistenyészetek között 15-20 pengős áron osztotta szét, vállalva a szállítás költségeit is. Meg szeretném említeni, hogy Erdélyben az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület nemcsak a mezőgazdasági termelés növelésére, de az állatállomány, így a juhállomány minőségi fejlesztésére is lehetőségéhez képest nagy gondot fordított. Szerény anyagi helyzete ellenére az Egyesület 1937-ben 45 db 2-3 éves tisztavérű cigájakost, 1938-ban pedig 20 db kosbárányt osztott szét kedvezményes áron a juhtenyésztő magyar kisgazdaságok között. Az észak-erdélyi területek átkerülését követően a magyar kormányzat elsősorban a Székelyföld juhállományának minőségi fejlesztése, vérfelfrissítése érdekében vásárlási ártámogatás céljából 100 000 pengős keretet létesített. Ezen alap terhére a FM Erdélyi Kirendeltsége az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közreműködésével az 1941/1942. gazdasági évben 6 000 db cigája fajtájú bárányt értékesített kedvezményes áron. (E mennyiségből 227 db bárányt Udvarhely vármegye kapott.)