Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években
A kormányzat 1942-től szervezte meg a 300 kat. holdnál kisebb juhtenyésztő gazdaságok részére a jó minőségű fésűsgyapjas anyajuh programot, s ennek keretén belül ez évben 3200 db, 1943-ban pedig további 2100 db anyaállat került szétosztásra az említett gazdaság-nagyságcsoportok között. 16 A juhállomány minőségi fejlesztését szolgálta, hogy a kormányzat 1939-ben 72 db tenyészkost és 64 db anyajuhot importált Franciaországból. Németországban pedig 1941- és 1942-ben 31, illetve 30 db tenyészkost vásárolt. 17 A háborús agrárpolitika jelentős állomása volt a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott 1942: XVI. törvény. 18 Nem lehet a feladatunk a kérdés érdemi tárgyalása, de a témánk szempontjából a törvénynek és az ezt kiegészítő munkatervnek a juhtenyésztésre vonatkozó intézkedéseivel bővebben kell foglalkoznunk. Általánosságban azonban annyit meg kell állapítanunk, hogy a magyar gazdasági élet e törvény segítségével objektíve a hitleri Németország imperialista „nagytérgazdaság" koncepciójába olvadt volna be, ezzel lemondva az ország iparát fejlesztő politikáról. Nyomatékosan hangsúlyozni szeretném, hogy nem a mezőgazdasági termelés fokozása, a belterjesebb irányba történő fejlesztés érdekében hozott hosszútávú, céltudatos terv kidolgozása volt a baj, előtérbe helyezve a termékminőség javítását, hanem az, hogy a magyar kormány e törvény révén az ország gazdasági életét a német érdekekhez kívánta igazítani. Az állam a mezőgazdaság fejlesztésére tíz év alatt 1 milliárd pengő támogatást irányzott elő. Ebből az állattenyésztésre 137 100 000 pengőt kívánt fordítani: kölcsönként 15 500 000 pegőt és vissza nem térülő hitel formájában pedig 121 500 000 pengőt. 19 Ezt az összeget még emelte volna a munkatervben külön tételként beállított egyes fejlesztési programok (törzskönyvezés, tenyészállat kivitel, állatbiztosítás, kedvezményes takarmány akció) hitelkerete is. A terv sikeres befejezése esetén az említett pénzösszeg felhasználása révén az ország állatállománya számosállatban kifejezve 2 050 000 darabbal Az 1942/1943. gazdasági évben 401 db cigája és 94 db racka fajtájú, összesen 495 db jerkebárány kedvezményes áron történő' (átlagban 12 P/db) szétosztására került sor. A jerkebárányokból 241 db Maros-Torda vármegyére, 100 db Csík, 90 db Kolozs, 60 db Háromszék és 40 db Szatmár vármegyére jutott (OMK 1940-1943. évi, EMGE 1941. 1942. és 1943. évi jelentései). 16. A juhtenyésztők általában 30 pengőt fizettek egy-egy anyaállatért. Említeni kívánom, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 1939-től állami hitelt nyújtott a juhtenyészeteknek azzal a céllal, hogy jó minőségű hosszúfürtös anyaállatokat vásárolhassanak. Ez úton 1939/1940-ben 1 800 db, 1941-ben 5 426 db anyajuh került a juhtenyésztők tulajdonába. Észak-Erdély juhtenyészetei számára az előbbiekben említett 100 000 pengős keret terhére az 1942/1943. gazdasági évben 330 db cigája és 305 db racka fajtájú, összesen 635 db anyajuh kedvezményes áron történő értékesítésére került sor 35 P/db körüli vételár mellett. E mennyiségből 428 db Csík vármegyére, 102 db Háromszék és 105 db pedig Kolozs vármegyére jutott. Az 1942/1943. gazdasági évben a 495 db jerkebárány és a 635 db anyajuh összértéke 63 833,40 pengő volt. Az erdélyi juhtenyésztés minőségi fejlesztését szolgálta a kormányzat részéről szervezett DistolExpress akció is. Az 1941/1942. gazdasági évben 599 996 db, az 1942/1943. gazdasági időszakban pedig 330 000 db tok szétosztására került sor. A gyógyszer teljes értéke az előbbi gazdasági évben 215 898,50 pengőt, az utóbbiban pedig 123 210 pengőt tett ki. Az EMGE 1941/1942. évben az akcióhoz 59 999,60 pengővel járult hozzá (OMK 1941. 1942. és 1943. évi, EMGE 1941. 1942. és 1943. évi jelentései). 17. OMK évi jelentései alapján. 18. Matolcsy M. 1941. 19. MG1 irattári anyaga MTAK
