Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

Faabroncsos hordókat a XX. század elején már csak elvétve, ritkán használtak. A vasabroncsos hordók jobban domborodtak, a faabroncsosok viszont nem voltak olyan hasasak, s így hosszabbnak, kecsesebbnek tűntek. A faabroncs könnyen elpattant,hamarább eresztettek a hordók. Egy faabroncsos hordón kétszer-háromszor több abroncs volt, mint a vasabroncsosokon. Állítólag báró Fehérváry pincéjében, még a XX. század elején faabroncsossal dolgoztak. Vincellérje szerint többe került a fenntartása, mint amit megért volna. Mogyoró vagy kőrisfa vesszőkből készítették az abroncsot. Középen elhasították hosszában a vesszőt, majd összehajlították karikára és félrerakták száradni. Pár napos száradása után a hordóra húzták, és végeiket szorosan egymáshoz kötötték. Faabroncs készítésére az iszalagot (Clematis) is felhasználták, azonban csak a kisebb 100—150 literes hordókra.

63 Korábban a faabroncs kizárólagosságát a vas drágasága okozta, ezért az uradalmak nagy tételben vásárolták a faabroncsot. 1750-ben pl. a Pápai Uradalom áprüis 25-én 4 1/4 mázsát vásárolt, október 27-én pedig Pozsonyból újabb 4 mázsát vett.

64 A jobbágyok nem tudták megfizetni a vasabroncsot, a faabroncsot viszont maguk készítették és próbálták felerősíteni a hordókra. Az abroncsnak való vesszőket az uradalmi erdőkből szedték engedély nélkül, amiért sokszor indítottak ellenük eljárást.

65 A vasabroncsos hordók kisebb arányát jól sxemléltetikMezzőszegedi Szegedy Ignác 1799. január 15-én összeírt javai, akinek Badacsonyban 62/1/4 akónyi vasabroncsos hordója mellett 1567 akónyi faabroncsos hordója volt.

66 A hordókon különféle sérülések, repedések keletkezhettek. A parasztpincékben, hogy a bor szivárgását, a hordó korhadását és a penészesedést megakadályozzák, a hordórepedést túróenyvvel tömték, kenték be, amíg megszáradva kemény tömítőanyagot képezett. Ez a mai emlékezet szerint túróból, fahamuból és borkőből állt. Hasonló készítményről a XIX. század közepén a Borászati Lapok is beszámolt, majd a Székesfehérvári Borász Csarnok is. Az itt említett keverékszer oltott mészből és fehér borkőből állt, amelyet valószínűleg más hasonló próbálkozások és anyagok mellett ,,. .. minden más hordótapaszoknál a legjobbnak találtam."

67 Valószínű,hogy eredetileg a somlói túróenyv is oltott mészből állt, a fahamú pedig azért kellett, hogy megszáradva a sötét hordón a színe ne legyen fehér. A hordók állagának megőrzése miatt az uradalmakban a dongákat olajjal, a fémabroncsot míniummal kenték be. Paraszti szőlőkben még a második világháborúig is szalonnabőrrel, faggyúval dörzsölték le a dongákat és az abroncsokat. Ma már étolajjal, trafóolajjal, diófapáccal is lekenik szüret előtt a hordókat. Tersánczky 1869-ben 63. Horváth József somlóvásárhelyi lakos emlékei szerint. Gyürky A. 1861. 5. is nyírfát, mogyorót, fűzfát ajánl kisebb hordók faabroncsának. 64. OL. D. Pápa. Capsa 57. No. 2. Perceptorium 1750.; A Zichy uradalom Nagyszöllősre 1798. szeptemberében 18 ,,Karika abrontséért 32 fr. 30 xr"-t fizetett vásárláskor. VML. gr. Zichy család Nagyvázsonyi uradalmi iratok. Nagyszölló's. 1796—1799. 1. Cs. 65. 1785 augusztusában is a prefektus szigorú intézkedésekkel fenyegette meg azokat, akik szekérszámra lopták az abroncsnak-való vesszőt. VML. D. Devecser. Prefektusi levélmásolati könyv töredéke. 1785. július-november. 66. OL. Bezerédy család (Kámi) levéltára Cs. 30. Fasc. LXXVIII. No. 2. 67. LehoczkyJ. 1863. 251.