Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

1859-ben azonban Somlón is az egyik urasági présházban zártan fejtettek, az egyik hordóból a másikba „ . . .borfúvóval és csövek segítségével".

54 Ezek az eszközök azonban még nem voltak borfejtő gépek, hanem csak borfejtéshez használt kézi kis fújtatok. Nyugat-európai ábrázolása ismert, Magyarországon Schams F. közölt ilyen képet először.

55 A nemesi szőlőkben annyire elterjedt a borok többszöri fejtése, hogy ezáltal már a megszokott somlói borok íze megváltozott, kevésbé lett markáns. A grófi borászatot Somlón egyenesen a johanisbergi pincekezeléssel azonosították 1868-ban.

56 1875-ben már az első magyar készítésű borfej tógépről adnak hírt a szaklapok. A talicskaszerűen, egy keréken tolható eszköz iránt a lanyha kereslet miatt kissé ingerült volt a gyártó.

57 A borfejtőgépek később azonban tért hódítottak az országban. Somlón csakis az urasági, nemesi szőlőkben használták ezeket. Itt napszámos és bérmunkás pincemunkások dolgoztak velük. Az első típusok működtetéséhez két ember kellett, akik kezükkel mozgatták ide-oda a szivattyú karját. Kisebb hordókból továbbra is szivornyával fejtették le a bort. Ez egy meghajlított cső volt, amelyben külön szipókarésszel lehetett biztosítani, hogy a fejtést akadályozó légoszlop a szivornya csövéből kijöjjön. Csak a magasabb borszintállású helyről lehetett az alacsonyabb felé fejteni. Urasági nagyobb ajtós hordóknál kuruglával húzták ki a lefejtett bor seprőjét. 16. Söprőkihúzó, kurugla, h: 88 cm, sz: 18 cm Fertálsajtár, m: 20 cm, fent 0: 32 cm, lent 0: 26,5 cm Meregető, m: 16,5 cm,0: 19 cm 54. Parragh G. 1859. 145. 55. SchamsF. 1837. 56. Entz F. - Gyürki P. 1868. 109. 57. Fromm A. 1875.281-282.