Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón

A must és a bor minőségének megállapítása fajsúly és sűrűség alapján történt. A különböző üvegmérő műszer csakis egy-két urasági présházban volt a XIX. században. Paraszti szőlőben szinte nem is használtak ilyeneket. Ami üvegpohár vagy üveghébér szükségletük volt, azt már a XIX. század második felében Trencsénből, Felvidékről jövő üveges szlovákok kielégítették. Paraszti gyakorlatban maradt fent az egykori mustminőség megállapítása is. Egy kis tyúktojás nagyságú burgonyadarabot a mustba dobtak. Ha nem merült el, a felszínen maradt, akkor jó minőségű volt a must, édes és sűrű. Ha úszott, akkor közepesnek, s ha elmerült a kád fenekére, akkor rossz évjáratnak könyvelték el a termést. Ez az eljárás talán egy régebbi dézsmálási ellenőrzés fennmaradt emléke lehet.

58 17. Paraszti bormérő szagos meggyből, sommeggyből Somló-hegy, Dob ai oldal: h: 150 cm, sz: 5 cm A hordóban levő must vagy bor mennyiségének meghatározását mind a dézsmáláskor, mind később az urasági szőlőkben akolókkal végezték. Először faakolóval, majd vassal. A parasztprésházakban a must mennyiségének megállapítását egyszerű ágas elágazású, egyenes ágdarabbal végezték. Ez az eszköz inkább csak arra volt jó, hogy megláthassák a hordókban levő folyadék magasságát és ebből következtessenek a mennyiségre. 58. 1684. június 10-én Thököly Imre kiadott gazdasági utasításában: „Az expertus dézsmás könnyen megismeri, melyik légyen vizes és melyik tiszta bor, a mint ezt vad gyümölcscsel szokták megpróbálni, ezért dézsmásunknak ne tulajdoníttassék . . ." Lehoczky T. 1894. 156.