Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

P. Erményi Magdolna: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10—16.

A. Agrármúzeológia: A bevezető előadást Kuttelvaser, Zdenek a Csehszlovák Mezőgazdasági Múzeum igazgatója tartotta ,,Az agrártörténeti múzeumok jelentősége és funkciója korunkban" címmel. A témát előzetesen több szocialista ország szakemberével megvitatta. Előadásában a következőket összegezte: a rohanó életben a mezőgazdaság gyors,ugrásszerű fejlődése napról, napra érzékelhető, éppen ezért szükséges a legfontosabb tárgyakat, gépeket, dokumentációkat begyűjteni, tudományosan feldolgozni. Ez az egyik legfontosabb feladata valamennyi mezőgazdasági múzeumnak. Előadásában hangsúlyozta, hogy a szakmúzeumok csak akkor tudnak színvonalas kiállítást rendezni, ha ezeket elmélyült, tudományos gyűjtő és feldolgozó munka előzi meg. Számos hozzászóló vélekedett hasonlóan. A szekción belül több múzeum küldöttje arról számolt be, hogy országukban az ilyen típusú múzeumok megszervezésében, illetve működésük kezdeti állapotában hol tartanak, milyen célkitűzéssel, eredménnyel dolgoznak. így Berg, Jonas: „A Svéd Mezőgazdasági Múzeum létesítésének tervei", Fenton, Alexander: „A Skót Mezőgazdasági Múzeum szervezése" (nem volt jelen, előadását felolvasták), De Sousa Lara, Luis, F.: „A Portugál Mezőgazdasági Múzeum szervezésének kérdései" című előadások mind a mezőgazdasági múzeumok létesítésének terveiről, vagy a már elkezdett munkáról szóltak. Vontorcik, Josef: „A legújabb kori agrártörténet gyűjtési és kiállítási kérdései a szlovákiai múzeumokban" címmel főleg a felszabadulás utáni korszak és a jelenkor múzeumi problémáit és lehetőségeit taglalta. A szekción belül a mezőgazdasági múzeumok sokrétű feladata és felelősségének kérdése is megbeszélésre került. Nagy figyelmet keltett Vlcskó Lajos beszámolója, ami a mezőgazdasági épületek, parkok és dokumentációk műemlékvédelméről szólt. Előadásában — melynek címe „Jelentős agrártörténeti emlékek és dokumentumok védelme a Magyar Népköztársaságban" — ismertette azt a rendelkezést, mely 1978-tól kötelezi valamennyi speciális mezőgazdasági műemlék megőrzését. (Nem voltjelen, előadását felolvasták). Togni, Roberto (Olaszország) előadásában felhívta a múzeumok figyelmét arra, hogy a mezőgazdaság iparosodása a környezetre sok esetben káros, éppen ezért a környezetvédelem fontosságát is kötelesek a múzeumok a kiállításoknál hangsúlyozni. Más előadók a mezőgazdasági múzeumok munkájának kérdését egy-egy részterületen vizsgálták. így Balevska, Rada, Koncseva: ,jK XX. századi juhtenyésztés kiállítása Szófiában a Bulgár Mezőgazdasági Múzeumban". Kruskova, Cvetanka: „Bulgária bortermelése 1945 — 1975 között, valamint szemléltetésének lehetőségei múzeumi kiállításokban". Ismertetésében hangsúlyozta, hogy a kiállítás az a lehetőség az információözönnel elárasztott néző számára, ahol pl. a bolgár boripar fejlődésének legérdekesebb momentumait viszonylag rövid idő alatt, kis felületen megismerheti. Felhívta a résztvevők figyelmét a hazai és külföldi csere, illetve vándorkiállítások fontosságára. Többen olyan múzeumok munkájáról számoltak be, amelyeknek ugyancsak egyik feladata a mezőgazdasági tárgyak gyűjtése, vagy az agrártörténet tudományos feldolgozása. Hoffmann Tamás: „A magyar agrártörténet és ábrázolásának kérdései a Budapesti Néprajzi Múzeum állandó kiállításain" című értekezésében a hazai és európai agrártörténet alakulását, kapcsolatát és annak ábrázolásának lehetőségeit elemezte a néprajz és agrártörténet szemszögéből. Sachse, Rosemarie: „A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságának története a múzeumi kiállításokban" az agrártörténeti kutatások jelentőségét hangsúlyozta.