Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

P. Erményi Magdolna: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10—16.

B. A falusi lakosság kultúrája és életmódja szekcióban a bevezető előadást Köstlin, Konrád (NSzK) tartotta „A falu és lakossága 1900-1945 között, a kultúra és életmód fejlődésének tendenciái" címen. Történeti áttekintést nyújtott arról, hogy a falu lakossága az iparosodás kezdetén életmódjával, szemléletével, kultúrájával mennyire volt az újítások fékezője. Az 1900-as évektől viszont olyan fokozatos átalakuláson ment keresztül, ami egyrészt életmód változást, másrészt a parasztság differenciálódásához vezetett. 1900—1945 között a városi-vidéki polaritás egyre erősödött. A vidéki lakosság, a mezőgazdasági munkás fontos tényezőjévé vált az ipari munkásság számára. A falusi és ipari életforma keveredett, ennek következtében megváltozott a parasztság szemlélete, életmódja, kultúrája. Az előadó véleménye szerint a mezőgazdasági múzeumok mindezeket nem igen vették figyelembe, éppen ezért szükségesnek véli minden olyan kiállításnál, mely ezeket az időszakokat ábrázolja, ezt a kérdést ilyen szemszögből hangsúlyozni. E szekció témája világszerte foglalkoztatja a múzeumokat. így ezen belül a vüág legkülönbözőbb részeiről delegáltak tartottak előadást. Néhány kiragadott példa: Ramos, Yolanda: „A lakosság kultúrája és életmódja Mexikó kis településeiben". Sunil, Sen: „Társadalmi változás az indiai falvakban". Ez utóbbi előadó ismertette az indiai társadalom óriási egyenlőtienségeit, a kasztrendszer hátrányát. Bizonyos kasztok erősödnek, fejlődő mezőgazdasági termelést folytatnak. Ennek következtében Indiában a mezőgazdaság emelkedő irányt mutat. Mások a szekció témájának megfelelően a szabadtéri múzeumokkal foglalkoztak, elsősorban a néprajz és agrártörténet szemszögéből. Konnenkamk, Wolf: (NSzK) „A parasztokról alkotott kép a XIX. és XX. században". Hawes, Edward: ,,A szabadtéri múzeumok és a falusi élethűség a XIX. században. USA Középnyugat". Korff Gottfried (NSzK) ,,A társadalmi struktúra bemutatása a szabadtéri múzeumokban". C. A mezőgazdasági munkaeszközök, gépek, munkafolyamatok és azok társadalmi, kulturális vonatkozásai. E szekció vitaindító előadását Sigaut, Francois tartotta. „A mezőgazdasági munkaeszközök és gépek kutatásának és bemutatásának lehetőségei és határai a mezőgazdasági múzeumokban". Értekezésében több éves, elsősorban francia tapasztalatokat összegezett főként a talajművelő eszközök, elsősorban az eketípusok fejlődésén keresztül. A szekcióban megadott témakörhöz az előadások egész sora következett. így például: Korhonen, Teppo „A mezőgazdasági múzeumok működése Finnországban régebben és napjainkban" c. előadásában a finn mezőgazdaságról és annak múzeumi ábrázolásáról adott történeti áttekintést. Antilla, Jyväskylän: „A finn földművelés gépesítése és annak múzeumi kiáUítása" címen az előző témához hasonlóan a gépesítés kialakulását, fejlődését ismertette. Balassa Iván előadásában - melynek címe „A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és azok múzeumi kiállítása" — az eszköz kutatás és feldolgozás módszereit taglalta. Preiningerné Erményi Magda „Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban". A termelési szerkezet és az eszközkészlet változását ismertette az adott történeti korokban. Winkel, Harald (NSzK): „A technikai haladás alkalmazása a mezőgazdaságban a XIX. század végén délnyugatnémet példák alapján". Az agrártörténet és a statisztikai adatok elemzésén keresztül vázolta az egyes területeken az új technika, gépek és eszközök felhasználását és a termelésben elért eredményeket. Olbrich, Hubert áttekintést nyújtott a cukor előállításáról és a cukor-