Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum

Nem hazai, sokkal általánosabb problémáról van szó. Mai igényeinknek megfelelően csak a jól szervezett számítógépes archívumok oldhatják meg a nagytömegű adattárolást és feldolgozást, az adatok és eredmények ésszerű és gazdaságos publikációját. Ezekben hozható létre optimális technika a források maximális kiaknázásához, az adatok jól ellenőrzött, mindenkor a felhasználók változó szempontjait követő interpretálásához, a kutatás folytonosan megújuló problémaállításának érvényesítéséhez. Bármilyen nehéz is az ilyen archívumokat, adatkönyvtárakat létrehozni, a jelenlegi nehézségek gyermek­betegségek; a nemzetközi fejlődés egyértelműen ebbe az irányba halad. *** A magyarországi történeti intézmények között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kapott lehetőséget arra, hogy egyes központi tervtémák kutatását, forrásfeltárásait és a feltárt anyag adattári gondozását számítógépes feldolgozással kösse össze és olyan műhelyt alakítson ki, ahol a forrásfeldolgozás különböző (egymástól merőben eltérő) munkafázisai reszortokra specializálhatok, az egész összetett munkafolyamat viszont szervesen összefogott munkaláncot képezhet. Ezt az apparátust nem adhoc feladatokra irányította, hanem a szisztematikus alapkutatás részévé tette. Ezzel biztosítva voltak a számítástechnikai munka archiválási irányának előfeltételei s az előfeltételek bizonyos kötelezettséget magától értetődően hoztak magukkal. Problémákkal járt és nem volt tartósan biztosítható egy ilyen apparátus fenntartása az adott közgyűjteményi keretben. A közgyűjteményi munkával és gyűjteménytári anyaggal összefonódott számítás­technikai munka profilja sajátos: tartalmazza a gyűjteménytári nyilvántartást éppúgy, mint a gyújteményanyag tudományos hasznosítását. Ez teheti indokolttá, hogy a fel­dolgozások múzeumi megszüntetése után összegezzük a félbeszakadt munkát. Más kere­tek közt való folytatása szükségképen át fogja alakítani ezt a profilt. Az archívum terve 1972 óta fokozatosan alakult ki, ahogyan ezt a munkálatok bővülése és a tapasztalatok gyarapodása magával hozta. Azáltal, hogy a munka mind­végig szorosan kapcsolódott a Múzeum agrártörténeti osztályának alapkutatásaihoz, ezek korszerű hasznosítását célozva, az archívum a következő összetétellel épült fel: 1. A hosszú távú történeti kutatás összehasonlító alapjául kijelölt bázisállapot, a XIX. századvég adattára. (Történetileg a jobbágyfelszabadítást követő és az ipari forra­dalmat, az urbanizációs fejlődés kezdeteit közvetlenül megelőző időszak; források vonat­kozásában az első hiteles statisztikai és kartográfiai felvételek ideje.) Részei: a földrajzi áttekintést és rendszerezést szolgáló történeti topográfia (munkatérkép és helynévmuta­tó), továbbá az országos községszintü statisztikai felvételekből végzett anyaggyűjtés és egyéb, vegyes statisztikai adatanyag, mely témakutatások során vagy metodikai meggon­dolásból került felvételre. 2. Forráskatalógus feudális kori birtokiratokról, a Múzeum által végeztetett levél­tári anyaggyűjtéshez: a Magyar Országos Levéltár „Urbaria et Conscriptiones" gyűjte­ményéből készült regeszták katalógusa. Jelentésünk a munkálatok stádiumát és az adatanyag állapotát az 1978. december 31-i állapot szerint tekinti át.

Next

/
Thumbnails
Contents