Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjteményének legszebb darabjai

volt, így például az ifjúsági díjlovaglástól a nyeretlen lovak díjugratásáig összesen nyolc versenyszámot szerveztek a bajnokság rendezői.

26 A lovas érmek sorozatának utolsó helyére került, de jelentőségében kiemelkedő a Bábolnai Állami Gazdaság (mai Mezőgazdasági Kombinát) megalakulásának 180 éves évfordulójára kiadott emlékérem (23—24. kép). Az érem előlapjára került lovak arra emlékeztetnek a legjobban, hogy a Bábolnán 1789-ben alakult ménes az ország második legrégibb ménese volt a mezőhegyesit követően. A bábolnai évfordulós megemlékezést 1969. augusztus 20-án tartotta a gazdaság, s így az ünnepség éppen egybeesett az új kenyér ünnepével. Az események egyik mozzanata volt a háromnapos lovasverseny, amelyen a vendéglátó gazdaság lovasain kívül a kecskeméti, mezőhegyesi, bajai, budapesti, kiskunsági és szÜvásváradi lovasok is részt vettek.

27 Vadászat és erdészet magyar érmeken és plaketteken Az erdészettel és vadászattal foglalkozó érmek és plakettek a rég- és közelmúlt eseményeinek sok-sok érdekességét hordozzák, s így a vadászattörténeti kutatásainkhoz sok értékes információval járulhatnak hozzá. Az érmek nagyobb része kiállításokra, a többiek pedig trófeák díjazására, valamint sportvadász- és lövészegyletek részére készültek. Az első érem, a sportlövészegylet érme 1845-ben készült Pesten. A reformkorban Széchenyi István kezdeményezte először nyugateurópai tapasztalatai alapján a hazai testnevelés fejlesztését, testgyakorló körök alakítását, klubok létrehozását. Támogatásával jött létre a Pesti Testgyakorlók Köre, amelynek lövészszekciója is volt. A lövészek nagy érdeklődésre számottartó versenyeiket többnyire a király születésnapján tartották. Az 1840-es években Pestnek és Budának is volt Polgári Lövész Egylete. A szabadságharcot követő abszolutizmus több évtizedre felszámolta a lövészegyleteket is.

28 1892. június 26-án Bethlen András földművelésügyi- és Wekerle Sándor pénzügyminiszter jelenlétében avatták fel a Selmecbányái M. Kir. Erdészeti és Bányászati Akadémia új épületét. Ebből az alkalomból ezüst emlékérem készült

29 (25—26. kép). Az anyag egyik legérdekesebb darabja a Pálffy-uradalom vadászatára meghívott vendégek részére készült több példányban (27. kép). Ezt a meghívót a vadászterületen tartózkodó vendégek, - amint az a meghívón is olvasható — az erdészeti személyzet kérésére kötelesek voltak felmutatni.

30 Budapesten 1902-ben rendezték meg a korábbi 10 év legszebb trófeáinak kiállítását. A bírálat alkalmával a harmadik helyre az a szarvasagancs került, amelyet Széchenyi Béla 26. Babochay Sándor főelőadó közlése. 27. MN. 1969. VIII. 19. 28. Héri Vera muzeológus közlése. 29. Vadas J. A selmeczbányai m. kir. erdészeti akadémia új épületének felavatása. EL. 1892. 557-562. 30. Vadászatok. VL. 1899. 384-385.