Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjteményének legszebb darabjai
már 1892-ben kiállított. A szarvast Széchenyi Béla főerdésze, Dénes Géza Szirován nyílt területen lőtte le. 31 A „Galamblövők lapja" már 1912. május 10-én beszámol az egy nappal korábban a Margitszigeten Zichy Kázmér gróf tiszteletdíjáért rendezett galamblövő versenyről. A verseny tiszteletdíja, az ezüstérem ugyancsak a Múzeum gyűjteményében található. 32 Az Országos Galamblövő Egylet is bocsátott ki emlékplakettet 1924-ben. A századforduló után kezdett hazánkban a galamblövészet sportja hódítani, és gombamódra szaporodtak az egyletek, klubok — vidéken és a fővárosban egyaránt 33 (28. kép). A Sportlövő Klub 1931. február 22-én Budapesten a VIII. ker. Múzeum körút 2. alatt megrendezett téli háziversenyének érdekessége, hogy ez volt az első fedettpályás lövészverseny a fővárosban. 34 Az 1941. évi agancsbemutatóra zord tél után került sor, ami éreztette hatását a kiállításon bemutatott trófeákon, elsősorban az őzagancsokon. Ezt tükrözi az éremmel jutalmazott trófeák alacsony száma is. 35 1956-ban az Országos Erdészeti Főigazgatóság rendezett kiállítást, amelyen a felszabadulás után zsákmányolt trófeákat állították ki. 36 1971-ben, a budapesti Vadászati Világkiállítás alkalmából egy 1965-ben elejtett őzbak világrekorder agancsát díjazó emlékérem került múzeumunk bütokába 37 (29-30. kép). Régi robotjegyek és mezőgazdasági bárcák Hazai robotjegyeink már majdnem kétszáz éve keletkeztek, használatuk azonban csak az 1848J.X. törvénycikk hatálybalépéséig tartott. E törvény alkotását követően Magyarországon — mint ismeretes — megszűnt a jobbágyrendszer és vele együtt a robot is. A robotmunka megszűnése után a földesurak az uradalmukban vagy birtokukon a munkák elvégzését részesaratók, felesek, zsellérek és telepítvényesek alkalmazásával biztosították. Dyen munka elvégzéséért a jobbágyság felszabadítását kimondó törvényt követően a mezőgazdasági munkások gazdasági bárcákat kaptak. Hazánkban a robotjegyeket Göhl Ödön neves numizmatikus kutatta századunk elején. 38 A Göhl által leírt zborói igazgatási központú makoviczi uradalomnak egész és félbevágott igás (kerék jelzésű), valamint kézi (sarló jelzésű) munkát igazoló üvegrobotjegyeinek legkülönbözőbb színű darabjaüól újabb adatokat szeretnék közölni, kiegészítve ezzel Gohlnak a ,JMagyar robotjegyek"-ről 1913-ban írt kitűnő tanulmányát. Azt szeretném a neves kutató munkájához hozzáadni, hogy az említett uradalomban fekete színezés következtében átlátszatlan üvegből készített igásrobotjegyeket is használ31. A tavaszi agancskiáüítás bírálata. VL. 1902. 186. 32. Margitszigeti galamblövő versenyek. GalL. 1912. 10. szám. 33. Révai Nagy Lexikona VIII. kötet. 1913. 300. 34. Céllövő-verseny. NV. 1931. 116-117. 35. Gyöngyös-Halászi Takách Gy. 1942. 155. 36. MV. 1956. 6. szám. 37. Vadászati Világkiállítás. Trófea Katalógus. 1971. 186. 38. Göhl Ö. NK. 1913. 123.