Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjteményének legszebb darabjai

nek—szájnak kedves, megtalálhatunk itt." A kiállítás végén a bírálatot követően bemutatott termékeiért 16 termelő kapott elismerést és jutalmat.

8 A „Virágkedvelők Lapja" ismerteti a Virágkedvelők Egyesülete 1948. évi munkatervét. Az egyesületi előadásokat és kirándulásokat már jóval előbb hirdették az egyesület lapjában. Az ismeretterjesztő előadásokat olyan neves szakemberek tartották, mint Mohácsy Mátyás, Sárkány Sándor, Mándy György és Füredi Jenő.

9 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében 1960. augusztus 23-tól szeptember 3-ig rendezték meg a második Budapesti Nemzetközi Borversenyt. Ezen a versenyen 23 ország 850 borfajtáját bírálták el. Az értékelés végén 230 arany-, 448 ezüst- és 111 bronzérmet osztottak ki. Hazánk az első helyen végzett; a bíráló bizottság 100 arany-, 150ezüst-és 17 bronzérmet ítélt a magyar boroknak.

10 1968-ban a Duna-Tisza köze centrumában, Nagykőrösön rendezték meg az Országos Nyári Gyümölcs- és ZöldségkiáUítást (11-12. kép). Az éppen 600 éves fennállását ünneplő város a Budapestet körülvevő gyümölcs- és zöldségövezetből kitűnő kajszi, meggy, uborka és zöldbab termeléséről híres. A termékbemutatón kitűnt termékeivel a Nagykőrösi Konzervgyár, a Szövetkezetek Pestmegyei Értékesítő Központja, az Erdőgazdaság és Városgazdálkodási Vállalat. A kiállításkor rendezett tanácskozáson a gyümölcs- és zöldségtermelés országos feladatait és problémáit is megbeszélték a szakemberek.

11 A magyar méhészek érmei A méhészek száma hazánkban a századforduló idejére jelentős mértékben megnövekedett. Ezt a méztermelés adatai is bizonyítják. Az országos statisztika szerint az 1887. évi 59 433 méhcsalád 1890-re további 27 630 méhcsaláddal gyarapodott hazánkban. A méhcsaládok emelkedő száma növelte a termelt méz mennyiségét. Erre utal az is, hogy az 1887. évi méztermelés 9749,77 mázsáról 1890-re 18 184,70 mázsára növekedett.

12 A magyar méhészkedés és méztermelés fellendülése következtében - nem véletlenül - éppen a századforduló éveiben bocsátották ki a legtöbb méhész emlékérmeket. Ezek mindegyike egy-egy nevezetes eseményhez fűződik és őrzi valamely kiállítás vagy vándorgyűlés emlékét. Az első érem az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megalakulási évszámát feltüntető érem. Az egyesület megalakulásáról tudjuk,hogy a méhészkedő emberekegy csoportja már 1879 tavaszán elhatározta, hogy a hazai méhészeket országos egyesületbe tömörítik. Az új egyesület létrehozását főleg Kriesch János műegyetemi tanár és Göndöcs Benedek apát szorgalmazta. Az egyesület alakuló közgyűlését 1879. december 6-án tartotta meg, s ezt követte pár hét múlva a „Méhészeti Lapok", az új egyesület szakköz8. BH. 1936. X. 4. 9. ViL.1948. 10. Scholtz A. A II. Budapesti Nemzetközi Borverseny tapasztalatai. KSZ. 1960. 7 -8. 11. (-int) 600 éves Nagykőrös. KSZ. 1968. 400-401. 12. Magyarország méztermelése. GL. 1892. 585.