Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon

földművelésügyi rninisztérium nyolc lova. A lipicai udvari ménes tíz lóval vett részt a kiállításon, a kladrubi udvari ménes pedig tizenegy nemes példányt mutatott be. Elismerést aratott a bécsi omnibusztársaság is, amelynek tíz erős lova a kiállítás megnyitásáig folyton hámban volt. A lovak száma szerint Magyarország második helyen állt a kiállító országok között; 79 lovat küldött a kiállításra. A kiállított lovak számát és minőségét tekintve, kormányunk és nevezetesebb lótenyésztőink a nemzetközi lókiállítást fontosságának megfelelően karolták fel. A kiállítási beszámoló azonban elmarasztalólag jegyezte fel, hogy gazdasági egyesületeink, lótenyésztési bizottmányaink egynek kivételével nem adtak életjelt magukról a kiállításon. Az állami ménesekből a világkiállításra küldendő 39 különféle fajta lovat 1873. szeptember 15-én délelőtt 10—12 óra között Pesten, az egyleti lovardában közszemlére állították ki. A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium lótenyésztési osztálya azt tartotta fő dolognak, hogy a kiállításon mindazok az angol és arab telivér, valamint félvér törzsek képviselve legyenek, mégpedig nehezebb és könnyebb válfajaikban egy egy mén, néhány kanca és csikó által, amelyeket az országos lótenyésztés javítására kijelöltek. A magyar állam részéről Bábolnáról, Kisbérről és Mezőhegyesről, valamint az akkoriban létesült fogarasi ménes lipicai tenyészanyagából állítottak ki egytől egyig szép lovakat. Kevés helyen volt a látogatók olyan sürgése-forgása, mint a magyar állami ménesek kiállítása előtt. A megnyitáskor innen elővezetett lovak lekötötték az olasz király figyelmét, aki Bécsben tartózkodása alatt kétszer is megtekintette a lókiállítás magyar osztályát és hosszan érdeklődött lótenyésztésünk állapota felől. Debrecen városa négy szép, erős lóval jelent meg a kiállításon. „Tücsök" nevű spanyol lova megszerezte a debreceni ménesnek a legnagyobb kitüntetést és Szűcs Mihály, a ménes igazgatója a közreműködők érmét. Magánkiállítóink lovai közül többen említésre méltóak voltak: Waldstein Jáno

s gróf 25 éves angol kancája és hat csikója kitűnő szépségűek voltak. Andrássy Gyula gróf tőketerebesi ménese öt szép angol telivérrel vett részt a kiállításon, Sándor Móric gróf, Stubenberg gróf, Szüllő Géza, Zichy György, Kamilló és Aladár grófok szintén pompás példányokat mutattak be. Az említetteken kívül kiállítottak még hazánkból Appel Gusztáv, Balassa Sándor báró, Frohner János, továbbá Gerendy István Sövény fal várói, a nagyváradi püspökség, Neurohr József, Orbán Ottó báró, valamint Ricse-Stallburg Antal báró Nyitra megyéből. A legnemesebb keleti vérű lovakkal Egyiptom szerepelt. Oroszországból 44 szép lovat állítottak ki. A francia köztársaság csak egy kiállítóval képviseltette magát. Anglia nem vett részt a nemzetközi lókiállításon, ami csalódást okozott. A Németországból küldött lovak közül figyelmet érdemeltek a porosz állami ménesekből kiállított példányok. Olaszországból hat szép mént tekinthettek meg a látogatók. A nemzetközi lókiállítást szeptember 27-én zárták. Az ezelőtti napon történt az érmek ünnepélyes kiosztása. A díjazott lovak elővezetése egy óránál hosszabb időt vett igénybe, összesen 15 díszokmányt, 21 érdemérmet, 20 közreműködők érmét, 26 elismerő okmányt és 1 Hamburgi díjat osztottak ki. A felsorolt díjak közül 17 jutott Magyarországnak.