Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. I.

A köztudatban szárazmalom elnevezés alatt az állati erővel hajtott malmokat értjük. Azonban ezeknek is több típusuk létezett a régiségben, taposó, tipró, és járgányos szárazmalmok. A szárazmalom szó régi szószedeteinkben és okleveles említésekben is gyakorta szerepel.

40 A XVII. századi összeírások a ló-és szamárhajtotta szárazmalmoktól megkülönböztették az emberi erővel működőket. Regéc XVII. század: „szárazmalom, kit az emberek magok szoktak forgatni." 1685. Szádvár: „szárazmalom, két ember hajtó." Munkács: „embervonó szárazmalom." 1689. Ónod: „két ember hajtotta őrlőmalom."

41 Bár más vidékről, főleg a Dunántúlról is ismerünk szárazmalmokat, mégis Alföldünk tájképéhez tartoztak hozzá legjobban ezek a malmok.

42 összeírások és régi térképek ma már hihetetlennek tűnő mennyiségben említik őket. Nagy Gyula, e malomtípus legjobb ismerője szerint Kecskeméten a XIX. század elején 81, Hajdúböszörményben 95, Makón 54, Orosházán 33, Békésen 12 kettős és 13 egyes szárazmalom dolgozott.

43 Hajdúnánáson a múlt század végén 40-50 szárazmalom volt.

44 Hódmezővásárhelyen 1788-ban 69 száraz, 27 vízi, 3 szél, 1808-ban 86 száraz, 16 vízi és 3 szélmalom járt.

45 Kiskunhalason 1880-ban még 41 szárazmalom működött. Nagy Czirok L. adataiból az alábbi táblázatot áUítottuk össze, mely a számokon túl a malmok működtetésére is ad utalást.

46 Kimutatás az 1880-ban még működő halasi szárazmalmokról Tulajdonjog Hány malom Házi kezelés Vámos bérlő Segéd kezelés Inast tartott Segédet tartott Száraz és szélmalom együtt, egy kézben Uraké 8 8 2 2 Gazdálkodó paraszté 13 12 1 4 5 4 Szakképzett molnáré volt 19 17 2 12 2 3 Testület kezében volt 1 1 összesen 41 17 23 1 18 7 9 40.

Lambrecht 1915. 20. AI. Lambrecht 1915. 21. A2. Jankó 1902., Vajkai 1942. 43. Nagy 1954. 44. Igmándy 1937. 299. 45. Szeremlei 1913. 319-320. 46. Nagy Czirok L. 1950.