Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

H. Timkó Ilona: Tökmagolaj készítés a rátóti Fenyvesalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben (1977)

készítteti az olajat, bár kis mennyiségben eladásra is kerül belőle. Egy liter tökmagolaj ára 170—200 Ft. Az olaj mennyisége évenként és családonként nagyon változó. Ezen a vidéken ritka az olyan háztartás, ahol nincsen tökmagolaj. Az olajütésre alkalmas magot a következő tökfajtákból nyerik: Úritok: kívül szürkészöld, belül szép sárga színű. Nem mindenki veti ezt a fajtát, s aki veti is, többnyire csak keveset. Télen padláson tartogatják, onnan hozzák le alkalmanként sütni. Azért hívják ezt a fajtát úritöknek, mert csak kis mennyiségben és kizárólag étkezésre használják. Disznótök: a legáltalánosabban termelt fajta, mert emberi táplálkozásra és állatok takarmányozására is egyaránt alkalmas. Az összes fajták közül a leghosszabb indájú. Minden levél tövében gyökeret ereszt a földbe, hogy minél több táplálékhoz jusson. Gyenge állapotában savanyítják. Takarmánytök: nagyobb az előbbinél. Ha jó érett, akkor kívül „fehéres". Elsősorban takarmányozásra szolgál. A tököt köztesként a kukorica közé vetik. Ősszel, a kukoricatörés után, a sok sárguló-piruló tök úgy elborítja a csupaszon maradt földet, hogy szinte fő terménynek látszik. Néha már nagyon korán: márciusban, áprilisban vetik el. Az elterített trágyára szórják a magot, majd a trágyával együtt alászántják. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a tavaszi fagyok esetén a korán kikelő tökhajtás könnyen elpusztulhat. 2. Beérett disznótökök a kukoricatáblában (1976) Rendszerint május elején vetik a tökmagot, minden 5-6. sorba 2-3 szemet 10-15 méterenként. A mag egy-két hét alatt már kikel, melegebb időben még hamarabb is.