Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében

A Csongrád megyei, hódmezővásárhelyi és szegedi gazdaságok megoszlása nagyságuk és számuk szerint kh-ban (1895) A gazdaságok nagysága A gazdaságok területe és százalékaránya Csongrád m. Hmvshely Szeged Összesen 1 kh alatt 1-5 kh között 5-100 kh között 100-1000 kh között 1000 kh felett összesen 297 824 (57,2%) 1 1 928 (55,5%) 12 443 (49,2%) 123 768 (43,5%) 51 981 (53,0%) 107 704 (98,9%) 603 (17,4%) 944 (27,1%) 3 475 (100%) 5 261 (20,8%) 7 599 (30,0%) 25 303 (100%) 83 934(29,5%) 77 060 (27,0%) 284 762(100%) 31 409 (32,0%) 14 648(15,0%) 98 038(100%) 1 140 ( 1,1%) 108 844(100%) 22 347 (23,5%) 100 251 (19,3%) 520 422 (100%) Ha Vásárhely talajviszonyait vesszük szemügyre, kitűnik, hogy a felszíni talaj a Tisza, a Maros és a Kőrös áradásainak eredménye. Ezeknek a folyóknak sorozatos iszaplerakódásai alakították ki a zömében jóminőségű termőtalajt. Legnagyobb területet a sötétbarna, csaknem fekete vályogos talaj foglalja el, felszínén 30 cm és 2 m között váltakozó vastagságú humuszréteg található. Utána a vüágosabb színű réti agyagos talaj következik. A Tisza partján vékony csíkban húzódó öntéstalaj található. Számottevő a szódás-szikes agyagos talaj, erősen tarkítva vízállásokkal és zsombékokkal. Ilyen volt többek között a „Barackos"-nak, a „Tanyaszél"-nek, a „Cinkus"-nak nevezett határrész.

15 Ezek elsősorban legelőgazdálkodásra alkalmasak, feltört és művelés alá fogott részeiken gyenge termést sikerült csak betakarítani. E területek javítását — mintegy 12 000 kh-nyi területen — a Pusztai Árvízszabályozó Társaság már 1894-ben megkezdte - inkább kevesebb, mint több sikerrel.

16 A vidék időjárása a hőmérséklet alakulása és a csapadék eloszlása szempontjából egyaránt szélsőséges. A gyakori szelek sok kárt okoznak: télen elviszik ahótakarót — már amikor van, nyáron pedig gyakran megdöntik a gabonát. A Tisza szabályozása után a talaj nedvességtartalma jelentősen csökkent, egy korabeli szerző arról írt, hogy „már csak kapálni járnak a Hód tavára, mert ott csupán kerteket lehet találni."

17 Ugyanakkor a nagy esőzések, a belvizek jelentékeny károkat okoztak, ezeket a helyi Ármentesítő Társulat csatornák építésével igyekezett levezetni a Tiszába. Vegyük ezekután szemügyre, hogyan és mire használták földjeiket a vásárhelyi gazdák. A szántóföld és az ugar aránya korszakunkban a következőképpen alakult (4. sz. táblázat)

18 15. Magyarázatok . . . T942. 6. 16. Körtvélyessy L. 1942. 26. 17. Jankó M'. 1906. 5. 18. M.K.MG.STAT. III. k. 1897. 2 és M.S.K. 66. k. 7. alapján