Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében
4. táblázat Az ugar területének alakulása az összes szántóföld százalékában Csongrád megyében, Hódmezővásárhelyen, Szegeden és országosan 1895-1915 között Az ugar területe a szántóföld %-ában Csongrád m. Hmvshely Szeged Magyarország 1895 1901-1905 átlag 1906-1910 átlag 1911-1915 átlag 1,2 0,9 3,2 1,6 0,1 0,7 1,7 0,2 0,1 12,5 10,5 9,0 8,9 Hamis képet kapnánk, ha csupán a számokra támaszkodva vonnánk le következtetéseket. A százalékarány arra csábíthatna, hogy elmondjuk: Csongrád megye, de főleg Hódmezővásárhely már a múlt század 90-es éveiben felhagyott az ősi nyomásos gazdálkodással, s a korszerű váltógazdaságra tért át. Holott nem ezt mondják az egykorú leírások. Sokkal inkább arról van szó, hogy minden olyan területet, melyet az eke valamelyest meg tudott forgatni, már művelés alá vettek, általában a csekély termőértékű, kedvezőtlen adottságú talajokat is. Az „eredmény" nem is maradt el: silány termés vajmi kevés haszonnal. Éppen ezért érthető, hogy Vásárhelyen a szántóföld területe a századfordulón lényegében változatlan maradt, ellentétben az országos helyzettel, ahol az ugar csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók területe. Nézzük ezek után, hogyan alakult a művelésági megoszlás a századfordulón (5. sz. táblázat) 19 . A szántóföld óriási túlsúlya Hódmezővásárhely mindkét adatsorán azonnal szembetűnő. 1895-ben csaknem kétszerese az országos átlagnak (42,7%), de jóval meghaladja a (két városon kívüli) Csongrád megyei (67,0%) és a szegedi szántók (16,1%) arányát is. 20 A művelési ágak egymáshoz való aránya Vásárhelyen nem sokat változott a közel két évtized alatt, s hasonló a helyzet a megyében is. A szegedi számottevőbb szántó- és rétcsökkenést, illetve a jelentősebb legelőnövekedést a statisztikai felvétel kategóriáinak pontatlan meghatározásával is magyarázhatjuk. Ha a művelési ágakat az egyes birtokkategóriákra lebontva vesszük szemügyre, városunkban a szántó területe az 1-5 kh közötti, illetve az 5 és 100 kh közötti gazdaságoknál 88, illetve 86%-kal a legmagasabb. A szántóterület után következő legnagyobb részesedésű legelő a 100—1000 kh közötti kategóriákban számottevő, de ott is csak a 20%-ot közelíti meg. Egyedül az 1 kh alatti birtokoknál került más művelési ág az első helyre: a szőlő, 52,7%-os aránnyal. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a közel 2000, 1 kh alatti hódmezővásárhelyi gazdaság összterülete 603 kh volt, tehát egy-egy gazdaságra átlagban 19. M.K.MG.STAT. IV. k. 1900. 37-38. és Csongrád vm. 1913. 5. 18., és 28. alapján. Az összevetést csak kényszerűségből tettük meg a két egymástól igen különböző szempontok (gazdaságok területe, illetve kataszteri bütokívek) alapján készült statisztikákból, mivel - sajnos — más forrás nem állt rendelkezésünkre. Tulajdonképpen csak a százalékarányok adhatnak több-kevesebb támpontot a művelési ágak arányának változására. 20. M.K.MG.STAT. IV. k. 1900. 37-38. alapján.