Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig
Szakemberek a XIX. század vége óta ismételten rámutattak a magyar tojásértékesítés rendezésének a szükségességére. 73 Ennek eredményeként 1912 november havában tojástőzsde nyílt Budapesten, amely a tojásforgalomban kötelező szabványokat, üzleti előírásokat léptetett életbe. Ezek meghatározták, hogyan kell a tojásnagykereskedelemben ajánlatot tenni, a tojásokat szállítani, átvenni, a tojásügyletből eredő vitákat, esetleges pereket lefolytatni. A bíztató kezdet után azonban a tojástőzsde működését megbénította az 1914—1918. évi vüágháború, majd a háború után az meg is szűnt. 74 1882-tól 1913-ig összesen 255 088 q volt * tojásbehozatalunk mennyisége 20,2 millió korona értékben, ennek 64,9%-a (165 579 q) Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából és Bulgáriából származott. Tojáskivitelünk pedig 32 év alatt 8,8 millió q-t tett ki 728 millió korona értékben. A tojásbehozatal mennyisége a kivitelnek tehát mindössze 2,8%-át érte el. Az 1880-as években a magyar baromfinak és termékeinek még nem voltak távoli fogyasztópiacai, és az élelmiszertartósítás technológiája csak úttörő korában járt. így akkoriban főként élő baromfit szállítottunk külföldre. A kereskedő a piacon reggel megvásárolta a szárnyasokat, és ugyanazon a napon kosarakban vagy ketrecekben azokat vasúton továbbította az ausztriai vagy németországi piacokra. 75 Legfontosabb követelmény volt, hogy a baromfi kevés súlyveszte seggel érkezzék meg rendeltetési helyére. Századunk elején is baromfikivitelünknek mintegy 50%-át élő állatok alkották. 76 Jelentős mértékben emelkedett élő baromfi kivitelünk 1897-től kezdve, különösen a németországi viszonylatban, bár a konkurrencia itt volt legnagyobb. Élő baromfi kivitelünk az 1902—1904. években már meghaladta az évi 8 miUió darabot. Az export gyors növekedésében a Balkánról importált nem kevés baromfinak is része volt, ezek közül a magyar kereskedelem sokat — feljavítva — tovább küldött Ausztriába és Németországba. Századunk első évtizedében azután annyira fejlődött a hazai baromfitenyésztés, hogy amikor vámháború folytán a baromfibehozatal Szerbiából átmenetüeg elmaradt, baromfiexportunk távolról sem esett vissza annyira, mint várni lehetett volna. 77 A hazai tenyésztés jórészt pótolta a határzár miatti kiesést, de az 1900-as évek végén a húsdrágaság következtében megnőtt belföldi baromfitermék fogyasztás miatt mégis csökkent baromfiexportunk. Élő baromfiból 1882-től 1913-ig 36,5 millió korona értékben összesen 24,7 millió darab behozatalunk is volt. Ennek 75%-a (18,6 millió darab) Szerbiából származott. Élő baromfi kivitelünk viszont ugyanez alatt a 32 év alatt a IV. táblázat összesítő adatai szerint több mint 261 millió korona értékben kereken 165 millió darabot tett ki. Az élő baromfi behozatala a kivitt mennyiségnek alig 15%-át érte el. 73. Az 1911. évi budapesti IX. országos gazdakongresszus . . . 1911. 473-474. 7'4. Martha Zs. 1970. IS.Ifj. Holló J. 1903. 83. 76. Előnyösebb lett volna a baromfit meghízlalva leölten exportálni, amint azt a Mezőgazdasági Múzeum egykori baromfitenyésztési kiállítása is propagálta, mert ez számottevő abraktakarmány jó értékesülését tette volna lehetővé, és munkaerőt is foglalkoztatott volna (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. 1907. 237.). 77. Eckhart F. 1941. 110.
