Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig

A múlt század utolsó harmadában a kivitt magyar baromfi és baromfitermékek emelkedő mennyisége a közlekedés fejlődésével függött össze.

54 Az 1870-es évektől kezdve a vasúti hálózat gyors kiépülése tette lehetővé, hogy baromfitenyésztésünk termékeijói értékesülő áruként a távolabbi piacokra is eljussanak. *** Az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött közjogi kiegyezéskor a két állam tíz évre vám- és kereskedelmi szövetségre (1867:XVI. tc.) lépett, amely szerint egymással szabad kereskedelmi alapra helyezkednek, de más államok versenye ellen közösen megállapított vámokkal védekeznek. A vám- és kereskedelmi szövetséget 1878-ban és 1887-ben további 10—10 évre meghosszabbították. 1897-ben azután lejárt az anélkül, hogy megújították volna. 1897-től 1907 végéig az addigi állapotot a két állam egyezményesen tartotta fenn, majd 1907-ben vám- és kereskedelmi szerződést kötöttek egymással (1907:LVI. tc), amelynek érvényessége 1917. december 31-ig terjedt. Gyakorlatüag azonban a közös vámterület az 1914. év nyarán bekövetkezett háborús helyzet miatt fennmaradt az Osztrák—Magyar Monarchia 1918 őszi felbomlásáig. E több mint 600 000 km

2 kiterjedésű és 52 milliós lakosságú vámbelföld a kölcsönös áruforgalomban védett piacot jelentett mindkét állam termeivényei, főként a magyar mezőgazdaság (elsősorban a nagybirtok) és az osztrák gyáripar termékei számára. Ebben a közgazdasági konstrukcióban az első vüágháborút megelőző utolsó békeévben, 1913-ban Magyarország és társországa, Horvát-Szlavonország külkereskedelmi áruforgalmának 74,1%-a a közös vámterület két másik tagjával, Ausztriával (72,0%) és Bosznia-Hercegovinával (2,1%) bonyolódott le.

55 Külkereskedelmi forgalmunk mennyiségének és értékének 1867 utáni alakulásáról folyamatosan 1882-től 1916-ig állanak rendelkezésre hivatalos statisztikai adatok.

56 (Ezek közül az első vüágháború kitörése miatt csak az 1913-ig terjedő békeidő adatait vettük tekintetbe.) A magyar baromfitenyésztés ezt az időszakot közvetlenül 54. Magyarország közgazdasági . . . 1897. 443. 55. ElekesD. 1946. 245-246. 56. Korabeli külkereskedelmi statisztikánk Magyarország és Horvát-Szlavonország adatait együtt tünteti fel, mint a Magyar Szent Korona Országainak adatait. Megjegyezzük, hogy a Belgiumba és a Németalföldre irányult baromfi- és baromfitermék kivitel elsó' tizenegy (1882-1892.) évi adatai A Magyar Szent Korona Országainak 1882-1913. évi külkereskedelmi forgalma (Bp. 1923.) című hivatalos statisztikai kiadványban egy összegben állanak rendelkezésre, és csak 1893-tól kezdve külön-külön. E statisztikai kiadvány egyébként a Németalföldre irányult 1893-1913. évi toll- és tojáskivitel adatait közli csupán, de az élő és a leölt baromfikiviteli adatokat nem. Ezért Belgium és Németalföld adatai nem szerepelnek a II-V. sz. táblázatokban.