Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csiki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979)

Sajnos, a második világháború nemcsak a kiállított anyagban, hanem az épületcsoportban és annak berendezésében is olyan súlyos károsodást okozott, hogy egyelőre szóba sem jöhetett a helyreállítás.

1 Ezért a földművelésügyi miniszter 1946. májusában >7

Mezőgazdasági Szakoktatási Múzeum" létesítését rendelte el.

2 A Múzeum kiállítási anyaga Keszthelyen, a Georgikon ősi épületében került volna bemutatásra. Ezt az épületet azonban nem lehetett igénybe venni, így a múzeumnak — abban az időben szakoktatási célokat szolgáló — volt Festetics kastély adott volna otthont. Az 1946. május 25-én kiadott 131.500/1946/X. F. M. számú körrendelet a múzeum szervezéséről valamennyi közép- és alsófokú mezőgazdasági szakoktatási intézményt értesítette és egyben intézkedett — ugyanezen szám alatt kiadott rendeletével — a múzeum szervezéséről és a muzeális anyag összegyűjtéséről. A minisztérium megvásárolta Undi Mária festőművész tanár kézimunka és akvarellgyűjteményét. Ez az anyag a női oktatási intézményekben segédeszközül szolgált volna.

3 A kastély szépen faragott tölgyfa lépcsőházának földszintjén muzeális jelentőségű talajművelő és egyéb gazdasági eszközök bemutatását tervezték. A lépcsőházat a magyar mezőgazdasági szakoktatás úttörőinek, Tessedik Sámuelnek, Festetics Györgynek, Albert Kázmérnak, Nákó Kristófnak, valamint a mezőgazdasági tudományok legkiválóbb művelőinek, Nagy

va

thy Jánosnak, Pethe Ferencnek, Rumy Károly Györgynek, Cserháti Sándornak, Cselkó Istvánnak, Sporzon Pálnak, Linhart Györgynek, Lovassy Sándornak arcképei díszítették volna. A lépcsőház emeleti ablakaiban elhelyezett diapozitívekről ismerhették volna meg a látogatók a Magyar Agrártudományi Egyetem karait és osztályait. A faburkolatú, gerendás mennyezetű terem négy ablaka pedig - ugyancsak diapozitíveken - a nők gazdasági-háztartási oktatásának bemutatására szolgált volna. A következő helyiség falfelületén elhelyezett grafikonok és térképek a mezőgazdasági szakoktatás kialakulásáról, annak tagozódásáról, az intézmények székhelyeiről, a második világháború előtti és utáni helyzetről, az intézmények látogatottságáról, a tangazdaságok termelési és tenyésztési eredményeiről, a gazdasági tanfolyamok eredményeiről, állomáshelyeiről, számukról és látogatottságukról, valamint a földművelésügyi miniszter által adományozott gazdasági népkönyvtárak elosztásáról tájékoztattak volna. A helyiség ablakaiba a közép- és alsófokú-, valamint az iskolán kívüli szakoktatás életét bemutató diapozitívek kerültek volna. Az asztalokon a szakoktatási intézmények régi és új okleveleit, bizonyítványait, évkönyveit, tájékoztatóit, nyomtatványait és az oktatók szakkönyveit láthatta volna az érdeklődő. Az eltervezett és megkezdett munka 1949-ben abbamaradt, mert az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának vidéki osztályait megszüntették. Ezzel a keszthelyi osztály működése lezárult, a kastélyt is más célra vették igénybe, ezért a Mezőgazdasági Szakoktatási Múzeum létrehozása nem valósult meg.

4 1. Takácsi. 1967. 15. 2. CsikiL. 1946. 3. Már 1808-ban, a Georgikonon belül létesített Gazdaasszonyképző iskola első jelentkező tanárnőjelöltje, Mindszenti Anna is kötés, varrás, hímzés, fejkötő és más ruhafélék készítésének ismeretében jelentkezett a grófnál. Süle S. 1967. 67. 4. CsikiL. 1977.