Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csiki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979)
A Georgikon egykori majorjának megszervezése A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödése következtében felmerült új igényeknek megfelelően — szocialista mezőgazdasági szakemberek kiképzésére — Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1954. évi 21. sz. törvényerejű rendeletével újból megnyitotta Keszthelyen a Mezőgazdasági Akadémiát. Sajnos, ekkor már semmi sem volt meg az összegyűjtött régi,muzeális értékű anyagból. Az intézmény vezetőségének rendelkezésére azonnal megkezdődött a Georgikon, majd ezt követően más-más elnevezéssel működő keszthelyi mezőgazdasági szakoktatás még fellelhető anyagának összegyűjtése. A Mezőgazdasági Akadémia 1968-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz fordult segítségért és tanácsért. így a mezőgazdasági munkaeszközök gyűjtését már közösen végezték. 5 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum évek óta foglalkozott a majormúzeum létesítésének tervével. Eredetileg Balatonszántód mellett, Szántód-pusztán szeretett volna a múzeum egy XVIII. század közepi gazdasági épületegyüttest megvásárolni és kis majormúzeummá berendezni. Objektív nehézség miatt azonban a terv nem valósulhatott meg. 1972-ben a Georgikon alapításának közelgő 175. évfordulójára viszont a keszthelyi Georgikon tanépületére és gazdasági majorépületeire terelődött a figyelem. 1969-ben a keszthelyi majormúzeum tervének megvalósítására kedvező alkalom kínálkozott. A keszthelyi Szabadság Termelőszövetkezet 1969. január 1-ével beolvadt a keszthelyi Agrártudományi Főiskola gazdaságába. A város szívében lévő ún. Georgikon major épületei a mai gazdálkodási követelményeknek nem felelnek meg. így azokra a főiskola gazdasága nem tartott igényt. Figyelembe véve, hogy zárt udvarrendszerben épült, három udvarból áll, ezért mint műemlék fenntartható, alkalmas arra, hogy ott szabadtéri múzeum létesüljön. Indokolt tehát, hogy a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonába kerüljön át, majormúzeum létesítése céljából. A majormúzeum kialakítása a szabadtéri múzeumok alapításával összhangban van, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt adva van a műemlék gazdasági épületegyüttes, amit megfelelő műemléki helyreállítás után lehet csak berendezni, ellentétben a skanzenek épületszállításaival. A keszthelyi majormúzeumnak nemcsak muzeális, hanem oktatási és kutatási szempontból is fontos szerep jut. Elősegíti a különböző gazdasági kézi és gépi eszközök, szállítási eszközök egy helyen való bemutatását, tanulmányozását, emelni hivatott a gyakorlati oktatás kiszélesítését. Méltóan emlékeztet az 1797-ben alapított Georgikonra és nem utolsó sorban jelentős idegenforgalmi szerepe lesz. Ezt igazolja az alábbi megállapítás is: ,l?urópa legkorábbi mezőgazdasági szakoktatási intézményének, a keszthelyi Georgikonnak a XVIII. század végéről és a XIX. század első feléből származó különböző gazdasági épületei jórészt fennmaradtak." Ezek a korszak nagyüzemi gazdálkodásának hazánkban a legfelsőbb fokát bizonyítják és alkalmasak a múzeumszerű bemutatásra. Ezért határozta el a keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a budapesti Mezőgazdasági Múzeum vezetősége, hogy a fennmaradt épületeket 5. Lásd a 110/1968. és a 341/1968. iktatási számú leveleket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum iktatójában.
